2022. augusztus 12. - Klára

Az életünk nem holmi vásári lét...

Zerkovitz Béla komponista, szövegíró, egykori színházi direktor életét és munkásságát ismerheti meg a zeneszerető közönség Gál Róbert Mi muzsikus lelkek című kötetéből, amelyet hétfőn mutattak be Budapesten. A helyszín stílszerűen nem is lehetett más, mi
2007. december 4. kedd 19:02 - Malina Adrienn
Zerkovitz élete során 36 operett zenéjét írta meg, közel 800 dalt komponált. Méltán nevezhető a magyar sanzon és operett királyának. 1881. július 11-én született Szegeden. A Műegyetemen mérnöki diplomát szerzett. A zene iránti rajongást édesanyjának köszönheti, aki Goldmark Károly növendéke volt egykor. A Hulló falevél tette országos hírűvé 1910-ben. 1926-ban például a Csókos asszony bemutatásakor már az első előadáson tomboló siker volt. Honthy Hanna, Somogyi Nusi, Kabos Gyula játéka egyfajta garancia is volt a sikerre.

Színházigazgatóként vezette hat éven át a Royal Orfeumot, 1918-1923 között, majd két esztendőn át 1924-1926 között a Budapesti Városi Színház igazgatója, 1926. november 1-től fogva bérlő igazgatója a Royal Orfeumnak.

"Van egy feleségem és két fiam, jó az étvágyam és jó a kedvem, ragaszkodom az élethez" - írja a Blaha-albumban magáról Zerkovitz 1926-ban. Neve a biztos siker záloga. A Budai Színkör nyaranta egy-egy új Zerkowitz operett bemutatásával rukkol elő. Elképesztő szereposztással, pillanatok alatt slágerré érő dalok sokaságával a kor legnagyobb kasszasikereit érik el, évről évre megismételve, hosszú időn keresztül.

Csókos asszony a Tháliában
Báró Tarpataky - Huszti Péter
Pünkösdi Kató - Mahó Andrea / Kékkovács Mara
Dorozsmay Pista - Homonnay Zsolt / Dolhai Attila
Ibolya Ede - Peller Károly / Csonka András
Hunyadiné - Oszvald Marika
Rica-Maca - Szendy Szilvi / Peller Anna Kubanek, hentes - Faragó András
Salvatore, főkomornyik - Jantyik Csaba / Fila Balázs
János, házmester - Oláh Tibor
Hédi, orfeumi lány - Bódi Barbara
Tűzoltó - Magasházy István
A második világháború utáni művészeti ideológia a polgári értékek hű leképeződésének tartotta műveit, és csak hosszú folyamat részeként válhatott a tiltott kategorizálásból tűrt műfajjá a világszerte sikeres magyar operett.

A háborút követően, 1948-ban, viszonylag fiatalon 67 évesen halt meg Budapesten. Bözsi, ne sírjon, Mi muzsikus lelkek, Asszonykám, adj egy kis pihenőt, Látta-e már Budapestet éjjel, Az egyiknek sikerül, Van a Bajza utca sarkán, Éjjel az omnibusz tetején, Tanulj meg fiacskám komédiázni, Lehoznám néked a csillagokat, Gyere, te nímand… és még hosszasan lehetne sorolni azokat a dalokat, amiket az ő nevéhez köthetünk.

Reviczky Béla, a kötetet gondozó Rózsavölgyi és Társa Kiadó főszerkesztője a bemutatón elmondta: fő feladatuknak a magyar zenei élet hagyományának ápolását tartják. Liszt, Erkel, vagy Kodály mellett jól megférnek a könnyebb zenei műfajok jeles képviselői is. A könyv életképeket ragad ki, olyan eseményeket, fordulatokat, amik meghatározták Zerkovitz életét. Ő volt az, aki összekötötte a régi operetteket a későbbi, magyar slágerirodalommal – hangsúlyozta Reviczky.



Gál Róbert, a kötet szerzője az utóbbi években Kálmán Imréről, Fényes Szabolcsról és Lehár Ferencről jelentetett meg egy-egy könyvet. Azok inkább az életrajz műfajába tartoztak, de ennek az új könyvnek a regényformát választotta.

A New York Kávéházban, az Operettszínház Csókos asszony-előadásának sztárjai is jelen voltak. Huszti Péter, Homonnay Zsolt, Kékkovács Mara, Peller Anna és a házigazda, Csonka András. A színészek egy-egy dalt hoztak magukkal, hogy a nyirkos, téli estébe egy kis vidámságot csempésszenek. Zongorán a színház népszerű karmestere, Silló István közreműködött.
A sors olykor igazságtalan a szerzőkhöz. Rengeteg slágert ismerünk, kívülről fújjuk a szöveget, de nem tudjuk kinek köszönhetjük ezeket a dalokat. Budapest nagyon fontos helyszíne volt az akkori kulturális életnek. Azon belül is a New York Kávéház már-már szimbolikus jelentősséggel bírt – mondta Csonka András.

Talán kevesen tudják azt is, hogy az első dalt Budapestről Zerkovitz Béla írta, ez akkoriban nem volt nagy divat. Azóta kedvelt téma ez a szövegíróknak, de őt tekinthetjük úttörőnek.

Huszti Péter, Kossuth-díjas, Érdemes Művész, Báró Tarpataky szerepét játssza a Csókos asszonyban.

Érdekesek a reakciók, mikor egy új bemutatóra készülünk, legyen az Gorkij, Csehov vagy Shakespeare. Mindig van valaki, aki fanyalog, hogy miért ezt, miért most, miért így? Amikor az Operettszínháztól felkérést kaptam Kerényi Miklós Gábor igazgató úrtól, és Böhm György rendezőtől, hogy játsszam el ezt a szerepet, megörültem neki. Többen megkérdezték, hogy kit fogok játszani és nem volt ember - nemre, korra való tekintet nélkül -, akinek ne ült volna ki az arcára valamiféle boldogság. A bátrabbak még el is kezdték dúdolni a Van a Bajza utcát, a Deborát vagy az Omnibuszt.. Akkor jöttem rá, hogy ha van valami titok, akkor az a boldogságteremtés. Ez árad Zerkovitz dalaiból, szövegeiből. Szeretet a muzsika, a város, az emberek iránt és úgy általában, szeretet az élet iránt.

Ahogy nézem esténként a közönséget, ott is azt tapasztalom, hogy idősek, fiatalok, akármilyen mogorva arccal, fáradtan ülnek be a színházba, az első dal után, már tükröződik az arcukon valamiféle jó kedv, boldogság. Talán ez az oka annak, hogy ma is ugyanúgy szeretjük a darabot. Nagyon mainak érezzük ezt a zenét, és ez így is van, nekünk szól, rólunk szól.

Akkoriban Budapesten különös élet volt. Az 1900-as évek elején elindult az első villamos, elkészült a földalatti, átadták a Hősök terét, a Vajdahunyad várát. Na, és kik ültek akkoriban itt, a New York Kávéház asztalai körül? Karinthy, Szép Ernő, Nagy Endre, Kosztolányi Dezső. Azt hiszem ezeket a neveket nem kell külön részletezni.

Benne van a könyv soraiban, hogy az akkori sajtó nem ajnározta Zerkovitzot. Talán jelent némi kárpótlást számára, hogy esténként, amikor játsszuk a Csókos asszonyt, egy kicsit máshogy mennek ki az emberek a színházból, mint ahogy bejöttek. Remélem, ha látja az előadást föntről, akkor örömmel tapasztalja, hogy darabjai ma is teltházzal mennek.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Kultúra témában
Szeret színdarabokat látogatni?
Rajongok a színházért!
Amennyiben időm és pénztárcám engedi, igazán örömmel teszem!
Évente egyszer-egyszer megesik
Évek óta nem voltam színházban, de szeretnék eljutni
Évek óta nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
Soha nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását