Rabságban az igazságszolgáltatás?

Egy jogász végzettségű, felelősen nyilatkozó személytől elvárható – talán még politikusként is -, hogy ne kábítsa a polgárokat. Neki mindenképpen tudnia kell, hogy bizonyítottsága esetén hivatalos személyek által bűnszövetségben elkövetett vesztegetés bűntette valósult meg /Btk.250., 253.paragrafus/, aminek nem a pártelnöki posztról lemondás, hanem 3, 5, vagy 10 évig terjedő szabadságvesztés a büntetési tétele. Talán arra kellene rábeszélnie politikustársait, hogy a gyanú elhárítása érdekében mondjanak le mentelmi jogukról, és önként vessék alá magukat és korabeli tevékenységüket egy ügyészségi vizsgálatnak. Pokorni Zoltán megtette a " tanúságtételt", de valószínűleg nem tudja, hogy a Btk. 255.§ b. pontja alapján 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ha a tudomására jutott vesztegetésről nem tesz feljelentést.

Az osztrák államügyészség már nyomoz az ügyben, ugyanazon sajtóértesülések alapján, amelyek hozzánk is eljutottak. Borbély Zoltán legfőbb ügyészségi szóvivő ezzel szemben közölte, nálunk nincs nyomozási ok, mert a sajtóértesülés nem jelent "hivatalos észlelést." Erről csak akkor beszélhetünk az ügyészség szerint, ha valamely hatóság saját hatáskörében eljárva észlel büntetőeljárás alapjául szolgáló tényt, információt, és ezt továbbítja a nyomozó szerveknek! Eszerint, ha egy riporter talál egy felkoncolt hullát, és fényképes riportot közöl erről egy újságban, a hivatalos észlelés híján az ügyészség vagy más nyomozóhatóság nem indít nyomozást. Így, amíg várunk a "hivatalos észlelésre", az ügy alszik, majd hátha lehet elévülésre hivatkozni, mint már annyi kényes, politikusokat érintő ügyben. Csak emlékeztetőül, a teljesség igénye nélkül: olajügyek, Kaja Ibrahim-ügy, Happy End Kft., Postabank vagy jelenleg a Zuschlag-ügy 2002 előtti szakasza, ami ténykérdés, hogy nem évült el.

Mivel a közvélemény egyrészt feltételezi a képviselők, politikusok egy részénél, hogy korrupcióval is kiegészítik jövedelmüket és kiváltságaikat (költségtérítés), másrészt, hogy a nyomozóhatóságok az ilyen ügyeket "elnézően" kezelik, ezért az ún. "Gripen-ügyben" sokkal határozottabban kellene fellépni, különösen azért, mert a gyanú nem a bulvársajtóban, hanem a CIA adataira támaszkodva jelent meg.

El kellene jutnunk a rendszerváltás után 17 évvel oda, hogy a politikus sem különleges állatfajta, kiváltságait a közjó érdekében kell használja, és nem visszaélnie velük.

Dr. Muskovszky Gábor
A Jogászokkal a Demokratikus Jogállamért Egyesület Elnöke