Kultúra
Mindenre képes irodalom
Betű sincs benne vagy alig, mégis "gyermekirodalom" a képeskönyv, amely arra késztet gyereket, felnőttet, hogy a képek apropóján közösen meséljen. Egy tatabányai közalapítvány munkatársai két éve használják logopédiai óvodájukban ilyen könyvcsaládot .
A budai Városmajor Gimnáziumban tartott rendezvény főként óvodapedagógusokat és tanítókat vonzott, de a nagykőrösi tanítóképző főiskoláról is érkeztek érdeklődők, hogy a rendhagyó, sok gyakorlati elemmel kibővített előadásnapon újat tanulhassanak a vizuális készség és beszédfejlesztés témakörében.
A magyar könyvpiacon több száz gyermekkönyv jelenik meg évente, ám ennek zöme még mindig igénytelen mind szövegét, mind kivitelezését tekintve. Pedig az olvasásra nevelést már egészen kisgyermekkortól, a családban el kell kezdeni – ehhez azonban a szülőknek meg kell találniuk a vizuális készséget és a beszédkészséget fejlesztő, jó könyveket.
Nagyon fontos a mindennapi mesemondás rituáléjának kialakítása a családban, és óriási a jelentősége annak, hogy a felnőtt maga is felfedezze magában a gyermeket, és így megőrizze "párbeszédképességét" – mondta Pompor Zoltán anyanyelvkutató az anyanyelvi nevelés és a gyermekirodalom kapcsolatáról tartott előadásában, amelyben emlékeztetett rá, hogy a gyermekirodalom nem attól lesz jó, hogy gyermeknyelven, gyermekeknek írják. Abból lesz gyermekirodalom, amit a gyerekek szívesen olvasnak: "Az a jó gyermekirodalom, amely indirekt módon tanít és nevel, ugyanakkor szórakoztat, tehát élményt is ad. Az a jó gyerekkönyv, ami teret enged a képzeletnek és játékosságnak, nyelvi világa nyitott."
Ezen a ponton a szöveg nélküli "mesekönyvek" is természetesen illeszkednek a gyermekirodalomba, hiszen "nyitott képi világú" történeteik szintén megfelelnek minden felsorolt kritériumnak – állította az előadó.
Horváthné Csapucha Klára vizuális szakértő és Feketéné Mikolya Hajnalka logopédus, a Tatabányán tíz éve működő "A beszédhibás gyermekekért" közalapítvány munkatársai a Naphegy Könyvkiadó Böngésző könyveivel kapcsolatos gyakorlati tapasztalataikról számoltak be: "Kellően zavaróak, mint az élet, de egy-egy hívószó mindig felbukkan lapjaikon", s ezekkel tovább lehet lépni a gyermekek fejlesztésében.
A meghívott gyermekpszichológus szerint az életszerű helyzeteket ábrázoló képek alkalmasak a gyermekkori szorongás oldására. Horváth Judit elmondta, hogy az ilyen típusú könyvek azért fontosak, mert tele vannak érzelmekkel.
Több előadó is megemlítette, hogy a gyermekirodalom-kutatás presztízse alacsony, Magyarországon sehol sem tanítják egyetemi szinten. Ennek a tudománynak nálunk nincs intézményi háttere, és alig akad szakértője. Pedig ahhoz, hogy a szülők és a pedagógusok már a kisgyermekkor kezdetétől igényes tartalmú és kivitelű könyvek segítségével nevelhessenek az olvasásra, nagy szükség lenne a szakmai segítségre az eligazodásban és a felkészülésben.
A KSH adatai alapján Magyarországon az utóbbi tíz évben 6650 gyerek- és ifjúsági könyvet adtak ki összesen 30 millió példányban, ebből 2006-ban 3,7 millió kötet került a boltok polcaira.
A két éve alapított Naphegy Kiadó tavaly megkapta az év gyermekkönyvkiadója címet a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának magyar szekciójától.