2024. április 23. - Béla

Interjú egy gójjal

Az elmúlt hetekben, hónapokban egyre többet hallani a Gój Motoros Egyesületről. De vajon kik ők, mik a céljaik, mit kell tudni a magyar motoros társadalomról? Erről beszélgettünk Mészáros Imrével, a gójok elnökével.
2007. október 17. szerda 17:00 - Pór Károly

Mit kell tudni a magyar motoros társadalomról?

Huszonhat éve vagyok nyeregben, és tapasztalataim alapján mondhatom, hogy a magyar motorostársadalom az egyik legösszetartóbb egész Európában. Mind ránk, mind a többi motoros társaságra jellemző, hogy senkit nem hagyunk ott az utakon, és próbálunk hatni is egymásra. Sajnos a pécsi baleset volt a példája annak, hogy sokan húzzák a gázt ész nélkül, és nem figyelnek másokra. Ezért mi, öregebb motorosok próbálunk hatni a fiatalokra, és aki nem hajlandó elfogadni a szabályainkat, azt kirekesztjük magunk közül. A csoportok általában nem nagy létszámúak, 20-30 főből állnak, és különböző profil köré szerveződnek. Vannak többek között motorépítők, motoros találkozókat szervezők, és túrázók. Ez utóbbiak közé tartozunk mi is, egy szezonban 30-40 ezer kilométert teszünk meg.

A Gój motorosok az elmúlt egy évben több politikai rendezvényen, tüntetésen is résztvettek. Ön szerint szerencsés a politikai állásfoglalás? Nem gondolja úgy, hogy a motor egy olyan kapocs lehetne a mai megosztott magyar társadalomban, ami összeköthetné a különböző gondolkodású embereket?

Szubjektívan a gójokról – Az érem két oldala
Mészáros Imrével egy nagyon tanulságos beszélgetést folytattam, ami sok mindenre rávilágított. Egyrészt a közbeszédben egyre inkább megjelenő motorosokkal, valamint a társadalomban meglévő előítéletekkel, de a sokszor bántóan egyoldalú médiával kapcsolatban is.
A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága, hogy én huszonötször is elmondhatom magamról, hogy nem vagyok előítéletes, ettől ez még nem lesz hiteles. Nekem hiába mondja valaki, hogy minden ember egyenlő, ha közben arról beszél, „hogy egy kicsit a romák is térjenek már magukhoz, próbáljanak meg végre beilleszkedni. Azért, mert valaki cigány, vagy zsidó, vagy valami, az ne jelentsen bizonyos téren előnyt a számára.” – Ez a kijelentés ugyanis már önmagában hordozza a származás illetve vallás alapján történő megkülönböztetést. Továbbá az is érdekes, hogy ha valaki egyáltalán nem tekinti magát előítéletesnek, akkor példáiban miért kizárólag romák által elkövetett bűncselekményeket említ „Szalonnán egy hétéves gyereket erőszakoltak meg a romák, Putnokon pedig levágták egy ember kezét, és még sorolhatnám...”. A következő mondat pedig már hab a tortán: „A roma lakosságnak 5-10%-a beintegrálódott, a többi pedig mintha nem szeretne, nem akarna vagy nem tudna. Hogy ezért ki a felelős, a politika, vagy ők maguk, azt nem tudom, de gyanítom, hogy ők maguk.” - Az aki úgy gondolja, hogy egy ,a többségtől teljesen eltérő kultúrájú kisebbségnek kell integrálódnia a többségi kultúrába, az véleményem szerint eleve előítéletes, mert teljesen figyelmen kívül hagyja a kulturális különbségeket. Ráadásul, aki az integrálódás hiányát még a kisebbség számlájára is írja, az antirasszista szakirodalom szerint az áldozat okolását követi el.
Számomra az is ellentmondás, ha valaki elutasítja a politikai szerepvállalást - „úgy gondolom, hogy egyik társaság sem készül arra, hogy politikai szerepkört vállaljon” - majd nem sokkal később megjegyzi, hogy egyeztetéseket folytat az egyik szélsőjobboldalinak tartott párt elnökével, Vona Gáborral. Aztán további példákat is említhetek. A gójok elítélik az önbíráskodást „Elítélem a rasszizmust, és ugyanúgy az önbíráskodást is”, viszont az önvédelemhez fűződő jogra hivatkoznak „ha minket támadás ér, akkor ugyanúgy jogunk van az önvédelemhez, mint bárki másnak”.
Én viszont szeretném elkerülni a durva egyoldalúság hibáját, ezért kiemelem, hogy igenis szükség van olyan csoportokra, civil szerveződésekre, akik bizonyos társadalmi jelenségekre, így például Szögi Lajos brutális meggyilkolására ráirányítják a figyelmet. Az utóbbi néhány évben ugyanis egyre elterjedtebbek az ilyen cselekmények, viszont ezek nem köthetők csak a romákhoz, gondoljunk csak Simon Tibor halálára, vagy a felgyújtott makói lány példájára. Minden ilyen eset ellen tiltakozni kell! Igaznak érzem a média irányába elhangzott vádakat is, mert az nem megy, hogy valakiről csak akkor írok, akkor beszélek, ha lerasszistázhatom, viszont ha egy jó ügy érdekében anyagi áldozatot hoz, akkor meg sem említem. – Az éremnek mindig két oldala van.
Jogos a felvetés, a motorosok példát mutathatnának a politikusoknak, de ez ebben a megosztott országban nem egyszerű. Mi egyébként senkitől nem kérdezzük meg a vallási vagy politikai hovatartozását. Azt egy sör mellett megbeszéljük és élcelődünk egymással. Aki be akar lépni, annak
elmagyarázzuk, hogy mit várunk el tőle - a magyar nemzeti és keresztény eszmék, értékekmegőrzése, nemzeti hagyományok ápolása - és akkor vagy ott marad, vagy nem.
Honnan jött a Gój név? Nem tartanak attól, hogy sokan a név miatt eleve negatívan viszonyulnak önökhöz?

A gój, Fray Tamás rabbit idézve: nem kirekesztő, nem pejoratív, európai keresztényt jelent. Azért választottuk ezt a nevet, mert régebben zsidó motoros barátaink, ezzel ugrattak minket, ha volt valami kis fricska: ,,Persze, mert te egy hülye gój vagy." Megtetszett a név, és ezért választottuk ezt, vállaljuk, hogy gójok vagyunk. Ki kell iktatnunk a társadalomból azt az elképzelést, hogy valakit a neve alapján ítéljünk meg. Azt kell megnézni, hogy mit csinálunk, lásd Olaszliszka, vagy a 2005-ös székelyföldi árvíz, amikor pénzt vittünk a károsultaknak. Egyébként pedig minket nem kell szeretni.

Ha már Olaszliszkát említi, milyennek értékeli a hétvégén Szögi Lajos emlékére rendezett felvonulást?

Az ország különböző részeiből, Zemplénből, Szabolcból összesen százharmincan jelentünk meg, száz motoron. A megemlékezésről sok mindent elmond, hogy a sárospataki rendőrkapitány köszönetét fejezte ki a felvonulás után, csakúgy, mint az iskola igazgatója, és Szögi Lajos édesapja is.

Mi a véleménye azokról a rasszista vádakról, melyekkel sokan illették a megemlékezést?

Elítélem a rasszizmust, és ugyanúgy az önbíráskodást is. Azt, hogy valaki a kisebbség mögé bújva, azért mert ő kisebbség, feljogosítva érezze magát törvénytelenségek elkövetésére. Hogy jönnek ők ehhez? Ráadásul, amint elmentünk, folytatódott a kisebbség részéről a sárdobálás és a fenyegetés. Én már ottlétünkkor megígértem, hogy vissza fogunk térni, ha nem látunk fejlődést, és ez most egyre valószínűbb.

Hogyan érti azt, hogy ha nem látnak fejlődést, akkor visszatérnek?
Kinek és miben kellene fejlődnie? Mi lesz akkor, ha visszatérnek?


... Hát ez egy jó kérdés. Mi azt akarjuk éreztetni, hogy ránk számíthatnak az ott élők, ha inzultus éri őket! Mint ahogy a rendőrökre is, csak mindenki mellett nem állhat rendőr. Azt próbáljuk jelezni, hogy egy kicsit a romák is térjenek már magukhoz, próbáljanak meg végre beilleszkedni. Azért, mert valaki cigány, vagy zsidó, vagy valami, az ne jelentsen bizonyos téren előnyt a számára.

Hogyan akarják ezt éreztetni, mit tudnak tenni azon kívül, hogy jelen
vannak?


Nem tudom, látott már száz motort együtt? Azt gondolom, hogy az önmagáért beszél!

Ezt vehetik fenyegetésnek az érintettek?

Mi nem fenyegetésnek mentünk oda. Nálunk nincs rasszizmus, nincs egyénieskedés, ez egy összeszokott, egységes csapat, és ha minket támadás ér, akkor ugyanúgy jogunk van az önvédelemhez, mint bárki másnak.

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását