Jövőre nappali kórházakba is mehetünk

A nappali kórház intézménye "jó kitörési pont" lenne a járóbeteg-szakellátásban, ha ennek rendszerét szakmailag és a finanszírozását illetően is kimunkálják – tette hozzá Varga Imre.

Mint hangsúlyozta: a járóbeteg-ellátásban meghatározó, hogy maximális szakmai hozzáértéssel és korrektséggel lássák el a betegeket, az orvosok pedig egzisztenciális stabilitással dolgozhassanak. Ismertetése szerint a járóbeteg-ellátásban mintegy 12-15 ezer orvos dolgozik.

Az elnök tájékoztatott arról is, hogy ebben a szakellátásban évente mintegy 100 millió orvos-beteg találkozás van, s a szakterület éves költsége 80-100 milliárd forintra tehető.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke arra mutatott rá, hogy a járóbeteg-ellátásban részt vevő orvosok praxisjoga lényegében már 2000 óta napirenden van, ám szerinte az ágazat finanszírozásában nem voltak meg azok a pénzforrások, amelyek például hiteltörlesztést is garantálhattak volna, azaz a saját lábára tudott volna állni a járóbeteg-szakellátó orvos.

A kamara elnöke annak a meggyőződésének adott hangot, hogy lenne jövője annak, ha a nagy tapasztalatú orvosok biztosíthatnák a jó színvonalú szolgáltatást; a saját kockázatukra, de a tisztes megélhetésüket is megteremtve.

Székely Tamás, az egészségügyi tárca miniszteri biztosa rámutatott: amíg az amortizáció kérdése nincs megoldva, addig "a praxisjoggal nem lehet mit kezdeni". Mint mondta: az egészségügyi ellátásban kettős finanszírozás van, s a járóbeteg-szakrendelés fenntartója az önkormányzat, s "az vagy tesz bele pénzt vagy nem, és többnyire tesz bele, ám abban a pillanatban, ha praxisjog jönne létre, akkor már a joggal rendelkező orvosnak kellene a szükséges pénzeket a rendszerbe tennie".

A tanácskozás második napján, szombaton délelőtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tájékoztatja a füredi konferencián jelen lévő több száz orvost és egészségügyi szakdolgozót.