2020. október 24. - Salamon

Az euró és a kiskakasok

Megalakult a Nemzeti Euró Koordinációs Bizottság, mely gyorsítani kívánja az új fizetőeszköz bevezetéséhez szükséges lépéseket. Az ország adósságainak mértékét tekintve ezeket a lépéseket egy igen hosszú úton tesszük. Mikor érünk vajon oda? Egyáltalán mil
2007. szeptember 25. kedd 09:55 - Mohai Szilvia

A 2004-es EU-csatlakozás óta - sőt, inkább a csatlakozás lehetőségének felmerülése óta - lelkesen - illetve szomorúan, ki-ki ízlése szerint - készülünk arra az időre, amikor a jó öreg forintot elfelejtve mi is euróval fogunk fizetni, mint a spanyolok, olaszok, franciák és sokan mások. Többen a várható áremelkedések miatt aggódnak; mások pedig talán már új pénznem-avató bulit terveznek. A Bizottság szándéka szerint 2008. június 30-ig elkészíti az euróra átállás tervét, amelyet aztán évente aktualizál. De hogy ténylegesen hogyan érinti mindez az utca emberét, és hogy valójában mikor válik reálissá Magyarországon az euró, kevesen tudják.

Arról, hogy milyen változásokra számíthatunk az új valuta bevezetését követően, Hegedűs Miklóst, a Gazdaságkutató Intézet Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztem.

Milyen hatással lesz az euró bevezetése az átlagember életére azon felül, hogy ezentúl más feliratú bankjegyekért kell majd mélyen a pénztárcájába nyúlnia, ha vásárol valamit?


- A legfontosabb változás, hogy a pénznem megváltozik, ebből adódóan azok az évtizedes berögződések is, amelyek a nagyságrenddel, a hazai valutával kapcsolatban a közösségben kialakultak. Előfordult sok más országban, hogy még évekkel később is a fogyasztók mindig átszámolták a fejükben az euróban megadott árakat az ország régi fizetőeszközére. Nem olyan könnyű az egyszerű embereknek átállni bizonyos nagyságrendek változása esetén; arra kell gondolni, hogy egy euró 250-260 forint, és emiatt elég nehéz lesz megszokni, hogy az áruk, szolgáltatások eddigi áránál kétszázszor kisebb névértékű euróval lehet vásárolni. Ebből adódóan úgy gondolom, hogy elég komoly átállási nehézségek lesznek, de ezek nem elsősorban anyagi jellegűek, hanem leginkább a közérzet szempontjából meghatározóak.


A gazdasági jelentősége ennek elsősorban abban van, ahogy a korábbi átállásoknál is tapasztalhattuk, hogy a kereskedők nem egy az egyben számolják át az árakat a megadott átváltási kulcsok szerint, hanem egy kicsit felfelé kerekítenek, és ezért az árak a legtöbb országban egy-két tizedszázalékos emelkedést mutatnak. Ennek a gazdasági kihatása azonban nem számottevő; és még egyszer mondanám: az átállás költsége csak egyszer jelentkezik, igaz, az üzleti szféra ettől mentalitása, magatartása miatt némi hasznot remél. Az üzleti szféra számára abból a szempontból lesz kedvező hatású az átállás, hogy a mostani exportálók euróban vagy dollárban kapják meg a exportjuk ellenértékét, ezt pedig át kell számítani; a bank bizonyos átváltási kulcsot állapít meg. A hitelezéseknél is van egy ilyen átváltási költség. Ebben a szférában tehát, mivel már majdnem egész Európában euró a fizetőeszköz, ezek a pénztechnikával összefüggő átváltási költségek megszűnnek, és ez javítja a pénzügyi gazdálkodást. Ez is fontos, de nem olyan volumenű kedvező hatás.

Ugyanez elmondható a lakossági szféráról is, mert ott például a külföldi utazásoknál szintén átváltási költségek jelentkeznek, és ez bizony nem kevés, ha forintról euróra vagy euróról forintra, pláne, ha dollárra váltunk; tehát a lakossági-üzleti szférában csökkenni fognak ezek az átváltással összefüggő költségek. Ennek az elsőszámú gazdaságpolitikai természetű előnye az, hogy az eddigiekben az árfolyam és a kamatok alakítása a mindenkori kormányzat számára nagyon komoly, a gazdaságot befolyásoló gazdaságpolitikai eszköz volt. Az euróra való áttérés igazából ezt a fajta gazdaságpolitikai eszközt kiveszi az adott ország kormányának a kezéből, mert az árréskamatoknak a megállapítása már nem a nem létező forinthoz, hanem az euróhoz kötődik; az euró árfolyamának alakulását, a kamatpolitikát pedig az EU szintű bank állapítja meg; azaz jelentősen leszűkül az adott ország gazdaságpolitikai-pénzpolitikai mozgástere.

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását