Demszky dugódíja és a szokásos kiskapuk

Demszky Gábor az Európai Mobilitási Hét megnyitóján beszédében hangsúlyozta: nem lát más megoldást – a belső városrészek környezeti terhelésének csökkentésére. Hozzátéve: a kezdeményezés már Európa számos városában bevált.

Ázsiában született meg, több mint harminc éve, de mostanában inkább európai országokban hódít a városok forgalmi terhelését csökkentő dugódíj. A díjszedés környezetvédelmi céljai mindenütt megvalósultak, a legutóbbi stockholmi példa pedig egyértelmű sikertörténet.

Városi behajtási díjat először Szingapúrban vezettek be 1975-ben, azóta Bergen, Trondheim, Oslo és London is élt ezzel a lehetőséggel. Az elv támadhatatlan: aki autójával behajt a város központba, az többletterhet okoz a társadalomnak. Lebénítja a forgalmat, elfoglalja a szűkös közterületet, szennyezi a levegőt, zajt csinál. Így nem jogtalan kérés, hogy a finanszírozásba is beszálljon. Ez nem egy újabb értelmetlen sarc, hanem a városi környezet igénybevételének szerény díja, amit akár parkolók, úthálózatok építésére is lehet fordítani.

Demszky Gábor közlése szerint dugódíjat azok fizetnek majd, "akik egy bizonyos térségbe, mondjuk Budapest közigazgatási határain belülre belépnek gépkocsival". Ez a megoldás – a belső városrészek környezeti terhelésének csökkentése. A főpolgármester 2011-re tervezi a rendszer bevezetését.

Hegyi Gyula, az Európai Parlament magyar szocialista párti képviselője örvendetesnek tartja, hogy a behajtási díjat Demszky Gábor is támogatja, de véleménye szerint ezzel nem kéne 2011-ig várni. Politikai akarattal a rendszert már 2009-ben be lehetne vezetni, s "Demszky Gábor főpolgármesteri pályájának szép fejezete lenne egy korszerű, a városlakók egészségét és az új urbanisztikai elveket kifejező közlekedéspolitika bevezetése. Több autó egyszerűen nem fér el Budapesten, ideje átszállni a tömegközeledésre vagy a biciklire" – áll az EP-képviselő hétfői közleményében.

Dr. Andics László, a Magyar Autóklub Közép-magyarországi Régió elnökét kérdeztem, hogy mi a véleménye a dugódíj bevezetéséről.

– A Magyar Autóklubot még nem kérték fel, hogy hivatalosan fejtse ki az álláspontját. – kezdte Andics László. Annyit mindenképp mondhatok, mint Budapesten közlekedő ember, hogy ez a helyzet már elviselhetetlen, ami a fővárosban van az utakon. Nem erre a több mint 1 milliós gépjárműparkra tervezték annak idején a várost, különösen nem a belvárost. Valami elhatározásnak mindenképpen kell születnie, nem tudom, hogy erre a dugódíj vagy valami más a megoldás, de kell. Akár forgalomszervezés is lehet, de egy olyan autósokat érintő közlekedési struktúrát kellene kialakítani, aminek jelenleg még a nyomait sem nagyon látjuk.

Mindenképpen a parkolást kéne megoldani, azon a zónán kívül, ahol korlátozni akarják a gépkocsik forgalmát. Tehát azok, aki a peremkerületekből vagy az agglomerációból jönnek be, azoknak legyen hova letenni biztonságosan az autót, és utána igénybe tudja venni a tömegközlekedést, ez elsőként a legalapvetőbb dolog. A másik, hogy szerintem még vannak tartalékok, úgynevezett forgalomszervezési területen. Nem biztos, hogy mindenhol meg kellene őrizni a kétirányú forgalmat. A világban számos nagyváros van, ahol hasonló helyzettel szembesültek és jó pár kérdést meg tudtak oldani forgalom szervezéssel. Egyirányúsítással, vagy fokozottabb, időszakos egyirányúsítással, amikor csak meghatározott időpontokban lenne a korlátozás. A harmadik nagy feladat, hogy a tömegközlekedést olyan szintre kell fejleszteni, hogy az utazó közönséget, akik nem tudnak a járműveikkel a belvárosi területekre bejutni, azoknak biztonságos legyen a tömegközlekedéssel való eljutás a célállomásra.

– Az infrastrukturális beruházások mennyiben segítenék már akár a mai közlekedési hálózatunkat is?

– Ha az M0-s elkészülne körbe a városon jelentős mértékben csökkenne a forgalom. Manapság a külső gyűrűnek nevezett Hungária körút, Könyves Kálmán körúton való átjutás órákig tart a délutáni órákban. Ezeknek a járműveknek a döntő többsége el akar jutni valamelyik autópályára, akár az M1-esre vagy M7-esre. Ha ezt nem tudja megtenni a városon kívül, akkor kénytelen a városon belül közlekedni.

– Mit gondol mennyire, rettentené el a díjfizetés összege az autósokat? Egyáltalán visszatartó erő lenne ez, hiszen kifizetik, és mindenki ugyanúgy közlekedik a fővárosban, így a dugók sem szűnnének meg.

– Igen, valószínűleg mindenki keresi majd a kiskaput. Egy ilyen rendelkezés végrehajtásánál ezek valahogy mindig megnyílnak. Így a díjbevezetéstől, mint magánember nem várok túl sokat, szóval nem biztos, hogy a dugódíj vissza fogja tartani az autósokat, hogy közlekedjenek.