Régészeti szenzáció
A korai vaskorban (Kr.e. 1150-950) létezett igen fejlett város maradványait tárták fel régészek Izraelben. Eddig úgy tekintettek a Genezáreti-tó partján fekvő Kinneret városának arra a korszakára, mint a hanyatlás időszakára - közölte Wolfgang Zwickel, az
2007. augusztus 29. szerda 11:16 - Hírextra
"A feltárt leletek azt mutatják, hogy szó sem volt a társadalom teljes összeomlásáról" - mutatott rá a tudós. Kinneret a bibliai Izrael korai időszakát tekintve az ország egyik legjelentősebb településének tekinthető.
Eddig a régészek abból indultak ki, hogy a térség valamennyi nagy városát a Kr.e. 1200-1175 közötti időkben feladták, és helyettük az emberek kisebb falvakat létesítettek a hegyvidéken. Jelenlegi ismereteink szerint ezek a kis települések képezték azután a későbbi Izrael magvát, amely a Kr.e. 10. században jött létre.
A várost, amelynek a régészek nyomaira bukkantak, különösen jól tervezték meg. Így például az utcák meredeken vezettek felfelé a hegyoldalon, hogy az esővizet a tóba levezessék. Két, egyenként mintegy ezer négyzetméteres területen megtalálták a régészek által pékségnek vélt épületkomplexum maradványait. A várost körülvevő fal vastagsága meghaladta a 12 métert. Zwickel szerint lehetséges, hogy a város erődítmény szerepét töltötte be.
A tudós szerint valószínű, hogy a Kr.e. tizedik évszázadban földrengés, és az általa előidézett tűzvész pusztította el a virágzó várost, amely ezt követően több mint száz esztendőn át teljesen kihalt volt. A kutatók szerint a feltárt maradványok arra engednek következtetni, hogy a mintegy tíz hektárnyi területen 2500 ember élhetett.
A mintegy 70 tudós - a mainzi egyetem tudósai, továbbá Helsinkiből, Bernből és Leidenből érkezett régészek - részvételével folyó, 2003-ban elkezdett ásatások még hat évig eltarthatnak.
Forrás: MTI