Traffipaxok és sokkolás a balesetek ellen

Az Európai Unió közlekedésbiztonsági szervezete, a Tispol 2001-ben született ajánlása szerint az akkori halálos közúti balesetek számát felére kellene csökkenteni 2010-re – 50 ezerről 25 ezerre. Magyarország terveiben egyelőre csak 30 százalék szerepel, az 50 százalékot 2015-re tűzte ki.
Itthon 2001-hez képest nem hogy kevesebben, öt százalékkal többen vesztették életüket – mondta el Gégény István alezredes, az ORFK Közlekedés-rendészetének munkatársa a Független Hírügynökségnek. Szerinte a jelenlegi helyzet szerint kicsi az esély a balesetek harmadolására. Hozzátette: egyes nyugati országok a szigorított szabályoknak köszönhetően akár 40 százalékos csökkenést is elérhetnek 2010-re.

A rendőrség időről-időre javaslatokat tesz a szakminisztériumoknak a közlekedési szabályok szigorítására, ezek jó része azonban nem valósul meg. Az egyik ilyen, hogy jogszabályt kellene módosítani az úgynevezett tulajdonosi felelősségvállaláshoz, ahhoz, hogy ne bújhassanak ki a büntetés alól a sofőrök arra hivatkozva, hogy kölcsönadták a járművet. Spanyolországban például, ha nem derül ki, ki vezette a gyorshajtáskor lefotózott kocsit, a tulajdonos dupla akkora bírságot fizet, mintha valóban ő vezette volna – mondta el Gégény István. Idehaza alkotmányossági problémákra hivatkoznak jogászok, de ha külföldön találnak megoldást, akkor Magyarországon is biztosan lehet.

A rendőrök legutóbbi javaslataiból jelenleg kettő látszik megvalósulni: folyamatban van a pontrendszer szigorítása – mondta el a rendőrségi előadó, részletek nélkül. Sajtóhírek szerint a tervekben az szerepel, hogy a jelenlegi maximum 3 pontos büntetés helyett a jövőben 7 pontot is lehetne kapni egyes szabálysértéseknél.
Az automata sebességmérők telepítése is elindult, de az említett jogszabálymódosítás nélkül sokan megússzák a büntetést, amikor nem bizonyítható, hogy a tulajdonos volt a sofőr.

A büntetések szigorítása is hozhatna eredményt. Gégény István külföldi példákat említve elmondta, hogy Franciaországban aki 50-nel túllépi a sebességhatárt 700 eurót kénytelen fizetni, de az agresszív, vagy vakmerő – nálunk visszaeső – sofőrök bírsága akár 4000 euró lehet. Komoly visszatartó erő még, hogy az autót is elkobozhatják a gyorshajtóktól, illetve akinél radardetektort találnak.
Belgiumban 170-nél nagyobb sebesség esetén bevonják a jogosítványt.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium megkeresésünkre azt közölte: vizsgálják, milyen jogszabályokat kellene módosítani, milyen technikai újításra lenne szükség, de részletekről nem nyilatkoznak.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) egyebek közt elrettentő kampányban látja a megoldást. Felsman Balázs, államtitkár szerint Cipruson például sikerült az ittas vezetést visszaszorítani halálos balesetekről készült megdöbbentő képekkel, kisfilmekkel. Hosszú távon a gyerekek és felnőttek oktatása is hozhat eredményt, de 2010-re ettől még nem várható változás – tette hozzá az államtitkár.
Felsman Balázs szerint Franciaországban például fix traffipaxokkal csökkentették a balesetek számát. Itthon egyelőre csak a 7-es főúton és az M1-esen működnek automata sebességmérők – több ponton van doboz, amelyben ezek elhelyezhetők, de az autós nem tudja, mikor, melyikben van a kamera. A győri autópályán ősz óta mér két műszer 4 doboz valamelyikéből, információink szerint jövő hét közepén tesznek ki újabb 4 dobozt, vagyis 20 kilométerenként lesz egy. Ezt a fejlesztést tavaszra tervezték, adminisztrációs és anyagi problémák miatt csúszott hónapokat. A tervek szerint év végén az M5-ösön és az M7-esen, majd jövőre az M3-ason is szeretné kiépíteni a rendőrség a fix traffipaxokat, a 7-esen kívül más főút egyelőre tervben sincs, pedig a halálos balesetek többsége nem a sztrádákon történik.