Azok a cégek kerülnek fel a 2006 szeptembere óta létező nyilvános listára, amelyek munkaügyi vagy munkavédelmi jogsértést követtek el, és erről jogerős és végrehajtható határozat is született. A szabálytalanságokról Cseke Zoltán elmondta: a közbeszerzési eljárások esetén a fekete foglalkoztatás illetve a külföldiek foglalkoztatása szabályainak megszegése miatt nem lehetnek ajánlattevők avagy alvállalkozók a ilyen jogsértést elkövetett foglalkoztatók.

A köznyelvben csak "munkaügyi feketelistának" emlegetett adatbázisban az összes munkaügyi szabálytalanságra található példa. A listán így szerepelnek olyan cégek, amelyek feketemunkával dolgoztattak, jogellenesen kölcsönöztek munkaerőt, vagy nem adták ki a dolgozónak a szabadságát, illetve nem fizették ki a munkabérét. Munkavédelmi jogsértés esetén például súlyos veszélyeztetés, be-és leesés elleni védelem hiánya miatt szerepelnek cégek ebben a nyilvántartásban - fejtette ki a szakmai ellenőrzési osztály vezetője.

Rosszul járnak azok a cégek, amelyek felkerülnek munkaügyi vagy munkavédelmi jogsértés miatt erre a listára, hiszen munkaügyi szabálytalanság esetén öt, munkavédelminél pedig két év után lehet lekerülni. Ezen még az sem változtat, ha közben a vállalkozás rendezte a viszonyokat, és megszüntette a jogsértést - mutatott rá Cseke Zoltán. Hozzátette: ráadásul a nyilvántartásban szereplő, fekete foglalkoztatást elkövető illetve a külföldieket szabálytalanul foglalkoztató cégeket automatikusan kizárják a közbeszerzési eljárásokból. Állami támogatásra igaz pályázhatnak, de a döntés előtt egyedileg megvizsgálja a támogatásról döntő szervezet az adott helyzetet, és hozhat olyan döntést, hogy nem pályázhat a vállalkozás.

A jogsértések megszüntetését általában utólag is ellenőrzik a cégeknél: ha újat fedeznek fel, másodjára is felkerül az adott vállakozás a listára, így kitolódik az az idő, amikor kikerülhet ebből a nyilvántartásból - mondta a szakmai ellenőrzési osztály vezetője.