Belföld
Lassan érik a kompromisszum Brüsszelben
Brüsszelben intenzív tárgyalásokon próbálnak kompromisszumra jutni az Európai Unió alkotmányát felváltó reformszerződés szövegéről. Péntek délelőtt a soros német elnökség kétoldalú megbeszéléseket folytatott, amelyek alapján a kérdéses területeken új terv
Kiszivárgott hírek szerint Angela Merkel német kancellárasszony valamelyest elébe menne a lengyel igényeknek. Arról ugyan nincs szó, hogy elvetnék az úgynevezett kettős többség elvét (A kettős többség szerint egy döntés elfogadásához az kell, hogy megszavazza a tagállamok 55 százaléka (ez most 15 ország), de a 15 tagállam összlakosságának meg kell haladnia az EU összes lakosságának 65 százalékát), ám a Lengyelország számára hátrányos kalkuláció nem a tervezett 2009-ben, hanem csak 2014-ben lépne hatályba. (Varsó korábban azt követelte, hogy ezt csak 2020-ban vezessék be. Jelenleg (a Nizzai Szerződés alapján) a tagállami szavazati súly szerint a lengyel voks 27-et, a német 29-et ér. Ezt kiegészítené, hogy a jövőben egy törvényjavaslat megakadályozható, ha azt – mérettől független – öt tagállam ellenzi, szemben a tervezetben álló négy országgal.
Kérdés persze, mit szólnak a többiek a német módosításhoz. Különösen azt követően, hogy a csütörtöki vacsorán a lengyel elnök megismételte nézetét, hogy országának jobb pozíciója lenne, ha népessége nem csökkent volna a második világháborúban…, vagyis ma 66 millió lengyel élne. A magyar kormányfő ezzel kapcsolatban sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy Lengyelországtól a Balkánig, a térség nem volt a történelem kegyeltje, a jogfosztottság, mellőzöttség áldozata volt, ám "nincs olyan trükk, amellyel vissza lehet fordítani a történelem kerekét".
Péntek délelőtt kevés szó esett a brit és holland követelésekről – a két ország problémáit általában kezelhetőbbnek vélik – a magyar miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc szavaival: "London és Hága intenzívebben keresik a megoldást". Nagy-Britannia el akarja érni, hogy a reformszerződésben lefektetett alapjogok chartája ne legyen rá kötelező érvényű, a munkajogban, szociálpolitikában, a bel- és igazságügyi kérdésekben maradjon meg a brit törvénykezés elsődlegessége.
Hollandia arra törekszik, hogy igazolja saját lakosságának: az alkotmány leszavazása után nem ugyanazt a szöveget akarják ráerőszakolni. Ezt szolgálná a nemzeti parlamenteknek követelt nagyobb hatáskör, magyarul, ha egy bizonyos számú tagállam parlamentje negatívan foglal állást egy uniós törvényjavaslatról, azt Brüsszelben is vegyék figyelembe.
Nicolas Sarközy francia köztársasági elnöknek is tekintettel kell lennie országa közvéleményére, hiszen a franciák is leszavazták az alkotmányt.
Több tagállam vezetője körében visszatetszést keltett, hogy a német elnökség az utolsó pillanatban változtatott a tervezet eddig köröztetett szövegén, és elhagyta annak deklarálását, hogy az Unió célja a piaci verseny garantálása, a versenytorzítás megelőzése. A magyar miniszterelnök is jelezte, hogy számára elfogadhatatlan a módosítás, amely jogvitákat eredményezhetne a későbbiekben.
Legkorábban tehát péntek este születhet újabb kompromisszumos dokumentum, így az már bizonyosra vehető, hogy a csúcstalálkozó legkorábban szombatra virradó éjjel érhet véget.