Szent Barbara, alagút-keresztanyák és a Csalagút technológiája
Indul a 4-es metró alagútját fúró pajzs a fővárosi Etele téren. A gép 3200 lóerővel - öt Forma-1-es autó erejével - kezdi meg a munkát Budapest alatt. 180 hétig tart a munka, a tervek szerint ugyanis ennyi idő alatt készül el a Kelenföldi pályaudvar és a
2007. április 3. kedd 08:24 - Hírextra
Kedden a bal oldali alagút építése indul meg. A 100 méter hosszú alagútépítő géplánc legelején elhelyezkedő marótárcsa röviddel 12 óra előtt mar bele az úgynevezett "pajzsindító akna" beton falába, és kezdi meg az építést. Az alagutakat két pajzs építi a második pajzs a tervek szerint 3 héttel később indul. Erre logisztikai szempontból van szükség és így minimalizálható a felszíni süllyedések esélye is.
A talajviszonyoktól függően napi 15-20 méter alagút épülhet. A szerkezetet az irányító fülkéből lehet irányítani. Az alagút falazata gyűrűkből áll össze, melyek a gép mozgásával egy időben épülnek meg.
A pajzsos alagútépítés a világ legmodernebb technológiája. Így épült például a Párizst és Londont összekötő "Csalagút" is. A "pajzs" gépláncot több száz műszer és berendezés alkotja, melyek működését össze kell hangolni. Az összehangolás, a különböző beállítások véglegesítése az első hetekben lezajlik. Ez minden pajzsos alagútépítésnél így van.
Az alagútépítés indítása a világ minden országában hagyományosan ünnepélyes esemény legyen szó közúti, vasúti vagy metró alagútról. Az alagútépítők és bányászok az alagút bejáratánál felszentelik és elhelyezik a Szent Barbara szobrát és megválasztják az alagút jelképes keresztanyáit, róluk nevezik el az alagutakat. Ők lesznek a keresztanyák, az alagútépítők és a metróépítés "nem hivatalos" segítői.
Forrás: Független Hírügynökség