2024. május 15. - Zsófia, Szonja

Az emlősök akkor is győztek volna

Egy hatalmas, a Földbe 65 millió évvel ezelőtt becsapódott aszteroida jelentheti ugyan a dinoszauruszok korának végét, ám a modern emlősök evolúciójának csak egy gyorsító lökést adott.
2007. március 29. csütörtök 10:14 - Hírextra
Erre a következtetésre jutott azon tanulmány, mely a Nature márciusi számában jelent meg, és melynek célja az evolúciós kapcsolatok feltérképezése volt a ma élő, közel összes emlős között. A kutatók miután felállították majdnem minden élő emlős családfáját, rájöttek, hogy a fő csoportok több millió évvel a dinoszauruszok kihalása előtt kifejlődtek és több millió évvel a dinoszauruszok kihalása után váltak csak domináns fajokká.

A kutatás azt sugallja, hogy az emlősök már jóval az aszteroida becsapódása előtt elkezdtek változatossá fejlődni. A kutatók két fő kiemelkedést figyeltek meg a modern emlősök egyébiránt egyenletes evolúciójában, mindkettő a jelek szerint a dinoszauruszok kihalásától függetlenül ment végbe. Az egyik 93 millió évvel ezelőtt történt, amikor elkezdtek megjelenni az élő emlősök főbb osztályai, a méhlepényesek, az erszényesek és a tojásrakó emlősök. Ezen emlősök nagy része - mint az Andrewsarchus, egy agresszív, farkasszerű állat - olyan családfákhoz tartoznak, melyek vagy kihaltak, vagy egyedszámukban jelentősen lecsökkentek.

A második evolúciós kiugrás a modern emlősök történetében a dinoszauruszok kihalása után 10-15 millió év múlva ment végbe, az Eocén-korszak (55-34 millió évvel ezelőtt) kezdetén. Ez volt az emlősök aranykora, amikor megszülettek azon emlősök, melyek nagy része ma is él, többek között a főemlősök, a rágcsálók és a patás állatok.

A kutatók DNS-tanulmányokból és kövületekből gyűjtötték be a szükséges adatokat, majd a két kiugráshoz egy "szuperfa" segítségével jutottak el, mely azon dátumokat becsüli meg, amikor a fajok egy közös őstől elváltak. A szuperfa - melyet több mint egy évtizedig szerkesztgettek - a 4554 ismert, ma élő emlősfajból 4510 faj közötti evolúciós kapcsolatot térképezi fel. Azt, hogy a modern emlősöknek miért kellett ilyen hosszú idő az elterjedéshez, máig rejtély. Ross MacPhee kutató szerint a fő kérdés most az, hogy miért tartott a modern emlősök őseinek olyan sokáig változatossá válni.

Az, hogy a modern emlősök ősei mikor is kezdtek elterjedni nagyon régóta vita tárgyát képezi a paleontológusok és a molekuláris biológusok között. "A molekuláris adatok azt jelzik, hogy közös emlősgyökereinek 90-100 millió évre kell visszanyúljanak, ha nem többre, ám számos paleontológus szerint ez nem így van, hiszen a legkorábbi ilyen fosszíliák 50-55 millió évvel ezelőttről származnak" - mondja MacPhee. A kutató szerint most már tudják, hogy az új vizsgálat segíthet ezen különbségek tisztázásában.

A DNS-vizsgálat azt mutatja, hogy az első rágcsálók és egyéb emlősök már a dinoszauruszok mellett éltek. Ám ezen csoportok fosszilis maradványainak egyike sem megy vissza ilyen régi időszakra. A kutatók szerint most a paleontológusoktól függ, megtalálják-e a fosszíliákat. Azt egyelő nem tudják, hogy az emlősök evolúciójának kezdeti kirobbanását mi váltotta ki 93 millió évvel ezelőtt. Számtalan lehetőség van, többek között a kontinensek szétválása, a virágzó növények megjelenése, vagy a globális hőmérsékleti értékek csökkenése.

A második kitörés - mintegy 50 millió évvel ezelőtt - egybeesik a Föld történetének egyik talán legnagyobb és leggyorsabb melegedési eseményével, amikor néhány helyen a hőmérséklet akár 7 fokkal is emelkedett. Emiatt számos faj kihalt, mások viszont felemelkedtek. A kutatók szerint az sem meglepő, hogy a dinoszauruszok kihalása után, az erőre kapott emlősfajok nem vitték sokra. A tömeges kihalások után kifejlődőt fajok igen gyakran rövid életűek.

A szuper-családfa segíthet a dátumok pontos meghatározásában. Például a kutatók szerint segítségével meg lehet becsülni, hogy a legnagyobb szakadás az emlősök családfáján - a tojásrakó emlősök (kacsacsőrű emlős például) és a többi emlős között - körülbelül 166 millió évvel ezelőtt ment végbe. Ám egyes molekuláris elemzések azt sugallják, hogy ezen esemény több mint 200 millió évvel ezelőtt ment végbe. A kutatók úgy hiszik, ezen korábbi dátum áll közelebb az igazsághoz, viszont, ha ez így van, akkor minden alapdátum el fog csúszni. Ezen dátum mindenre hatással van a szuperfán.

A szuperfát emelett a londoni Zoológiai Társaság "EDGE of Existense" programjában is használni tudják, melynek célja a védelmi célok kifejlesztése azon fajok számára, melyek evolúciós szempontból szokatlanok és igen veszélyeztetettek, közölte a hirado.hu.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását