2007. március 1. csütörtök 11:11 - Farkas Tímea

Fiala János, a PONT FM 88.1 Rádió reggeli műsorvezetője az Országos Rendőr-főkapitányság Gazdasági és Igazgatási Főigazgatójával, Dr. Sípos Gyula dandártábornokával készített riportot a sok port felkeverő rendőrségi beszerzésekről, melyek a tavaly szeptemberi események után következtek be. Háborúra készülnek, vagy „csak” a fejlesztési prioritások változtak meg hirtelen?

A 2006. szeptember 18-ai eseményekre, s az azt követő helyzetre a rendőrség sem pénzügyileg, sem anyagi-technikai ellátottságát, felszerelését tekintve nem volt felkészülve. A ’90-es évek óta szükségszerű informatikai és egyéb fejlesztési kényszer következtében bizonyos más fejlesztések háttérbe szorultak, mert az elsődleges fejlesztési követelmények is óriási anyagi áldozatokat követeltek meg a rendvédelmi szerveknél.

A rendszerváltást megelőzően a magyar rendőrség évente kb. 100 000 ismertté vált bűnesettel foglalkozott, s ez a szám rövid idő alatt megötszöröződött. A változatlan létszám mellett ezért a különböző stratégiai döntések elsődlegesen ezek megoldására irányultak. Ugyanilyen problematikus területnek számított a rendőrség járműállományának folyamatos cseréje, az irodai alkalmazások, a belső kommunikációs rendszer megújítása, a fegyverzet folyamatos karbantartása és cseréjének kényszere, melyek elsődlegességet élveztek. Az egységes személyvédő felszerelés, a megfelelő bevetési ruházat, illetve a kényszerítőeszközök nem képeztek kiemelt fejlesztési területet a rendőrségi költségvetésben 2006 szeptembere előtt. Az ORFK gazdasági főigazgatója ezekkel indokolta a rendőrség technikai elmaradottságát, ami a tévé képernyőjén keresztül mindenki számára láthatóvá vált.

A csapaterő alkalmazásának egyfajta rendészeti tudománya van, ami meghatározott létszámmal, adott műszaki specialitásokkal rendelkezik, melyek alapján a szeptemberi események után a rendőrség pontosan tudta, hogyan kezdjen hozzá a fennálló helyzet orvoslására, legalábbis az állomány felszereltségét illetőleg. A tavaly őszi események anyagi költségei 4,2 milliárd forintra rúgtak a magyar rendőrség számára. Az összeget bérre, járulékokra és dologi üzemeltetési költségekre – ellátás, szállítás, mentés, alkatrészek, karbantartás - fordították. A rendőrség jórészt költségvetési forrásokból, illetve átcsoportosításokkal tudta ezt megoldani. Az ORFK az idei költségvetésében minimális jelleggel kalkulált pluszköltségekkel, de ha a tavalyi zavargásokhoz hasonló események robbannak ki, ismét kormányzati segítségre szorul a rendőrség. A kormány 3 milliárd forintot biztosított új eszközök vásárlására 2006 decemberének utolsó napjaiban. Ezt egyrészt olyan járművek vásárlására fordították, amiben rendőri csapaterőt szállítani lehet, korábban bérelt buszokkal oldotta meg ezt a rendőrség. Az esetleges zavargásoknál bevethető kollégák egységes védőfelszerelésére, illetve az ilyen jellegű műveletek kommunikációját segítő rendszer megvásárlására fordítódott még leginkább ez az összeg.

Sípos Gyula szerint a közbeszerzési folyamat kiiktatását két dolog alapozta meg. Az egyiket az igényelt eszközök nem publikus tulajdonságai jelentették, a másik a mai magyar közbeszerzési rend ügymenete volt. A felmerülő időveszteségeket a rendőrség nem kívánta vállalni, eleget halasztódott már ez a fejlesztés. Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága áldását adta erre, egy éven belül legkésőbb azonban tételesen be kell számolni minden új eszközről. A felmentés után a 143/2004.(IV.29) kormányrendelet lépett életbe, mely az alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól rendelkezik. Ezzel a lépéssel egy esetlegesen négy-hat hónapos csúszást próbált a rendőrség megelőzni. A rendelet alapján csak olyan szervezetekkel lehet ajánlatkérésben együttműködni, amelyek már átestek nemzetbiztonsági átvilágításon, ami eleve szűkítő körülmény, sőt, az ajánlatok zsűrizése után szükséges egy újabb nemzetbiztonsági átvilágítás.

A szállítási határidők 30 és 210 nap között mozognak, így a beszerzések zöme nem fog megvalósulni március 15-e előtt. Sípos Gyula szerint ezért értelmetlenek azok a vádak, hogy a rendőrség a márciusi nemzeti ünnepi megemlékezésekre fegyverkezne fel, s ezért akarta volna megkerülni a hosszadalmasabb közbeszerzési eljárást.