Megerősítette pozícióit a kormányfő

A szakértők arra is rámutattak, a miniszterelnök azzal a bejelentésével, hogy lemond kormányfői tisztségéről, ha a küldöttek legalább 75 százaléka nem támogatja elnökjelöltségét, tétet adott a választásnak, de igazi kockázatot nem jelentett ez a feltétel Gyurcsány Ferencre nézve, hiszen egyedüli jelöltként indult.

A politológusok azt is hangsúlyozták, hogy habár a kongresszuson és ezt megelőzően is érték nyilvános kritikák Gyurcsány Ferencet – Szili Katalin és Horn Gyula részéről – a kétnapos tisztújítás különösebb feszültség, vagy konfrontáció nélkül történt.

Szomszéd Orsolya arra mutatott rá, hogy bár sok a kormány és a miniszterelnök teljesítményével elégedetlen szocialista, mégis olyan kényszerhelyzetben van a párt, ahol Gyurcsány Ferenc az egyetlen lehetséges vezető.

Mráz Ágoston Sámuel hangsúlyozta, hogy Gyurcsány Ferencnek két év alatt kell eredményt felmutatni: 2009-ben újabb pártelnökválasztás és európai parlamenti szavazás is lesz. A 2010-es miniszterelnökséghez pedig egyáltalán nem jelent "biztos beutalót" a friss pártelnökség, sőt kétséges, hogy addig az időpontig megőrzi-e kormányfői tisztségét – tette hozzá a politológus.

Juhász Attila szerint ha miniszterelnökként helyt áll Gyurcsány Ferenc, akkor pártelnökként is sikeres lesz, az azonban már kérdéses, hogy kormányfői sikertelensége esetén támogatott MSZP-vezér maradhat-e. A politológus úgy vélte: pártelnökként Gyurcsány Ferenc az MSZP-t egyebek mellett arra szeretné használni, hogy a kormány támogatottságát mutassa.

Szomszéd Orsolya úgy vélte, hogy a jövőben javulhat az MSZP és a kormány közötti összhang. Egységesebbé válhat az MSZP, mivel Gyurcsány Ferenc egy központosított irányításra törekszik majd – tette hozzá.

Mráz Ágoston Sámuel is úgy látja, hogy az új elnök kísérletet fog tenni az MSZP-n belüli alternatívák gyengítésére, ez azonban nem jelenti egyértelműen azt, hogy központosítani is tudja a pártot, hiszen a centralizálási kísérletét már a közelmúltban elutasították a szocialisták.