A galvániszap környezetterhelő hatásait egy mérnökiroda illetve a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség vizsgálták egymástól függetlenül az elmúlt két hétben. Összesen 14 feltáró fúrást végeztek a volt Csepel Művek két részén, a galvániszapos hordók körül. A mintákból az derült ki, hogy csak a felszíntől számított két méterig haladja meg a határértéket a nehézfémek mértéke, de ez a talajréteg egy már korábban odakerült salakos feltöltés, nem az eredeti földtani közeg. Az eredeti talajban, illetve a talajvízben nem mértek határérték feletti értékeket - közölte Szabó Sándor, a környezetvédelmi főfelügyelőség igazgatója.
Azonnali beavatkozásra nincs szükség, de a galvániszap nem maradhat Csepelen - mondta a környezetvédelmi tárca szakállamtitkára. A minisztérium ragaszkodik a "szennyező fizet" elvhez, vagyis állami költségen csak akkor szállíttatják el a galvániszapot, ha bebizonyosodik, hogy az erre kötelezett cégek fizetésképtelenek - közölte Dióssy László, aki hozzátette: reméli, hogy néhány hónapon belül lezárul az ezzel kapcsolatos bírósági eljárás. Az 1200 tonna galvániszap elszállításának és ártalmatlanításának költsége szakemberek szerint a 100 millió forintot is elérheti - hangzott el a sajtótájékoztatón.
A szaktárca törvénymódosítást tervez a hasonló esetek megelőzésére. Terveik szerint a veszélyes anyagokkal foglalkozó cégeknek biztosítékot kellene letétbe helyezniük, hogy szükség esetén eleget tudjanak tenni törvényi kötelezettségeiknek - mondta a szakállamtitkár. Reményeik szerint még idén megszülethet a törvénymódosítás.
A fideszes Illés Zoltán februárban két sajtótájékoztatót is tartott az ügyben, amelyeken katasztrófahelyzetre hivatkozva azonnali intézkedésre szólította fel a szaktárcát és a hatóságokat. Az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának elnöke szerint a nehézfémek már a talajvízbe is bekerültek, és veszélyeztetik a csepeli ivóvízbázist.
A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség közveszéllyel való fenyegetés miatt feljelentette az ellenzéki politikust. A környezetvédelmi tárca szakállamtitkára pénteken közölte: nem vonják vissza a feljelentést.
Németh Szilárd - csepeli fideszes önkormányzati képviselő - szerint nem teljes ez a lista, igazándiból ő nem lát mérési értékeket. Számára egyetlen egy dolog fogadható el a továbbiakra nézve: ezt az 1200 tonna szennyező anyagot azonnal el kell szállíttatni a területről, s ebben őt megerősítette a minisztérium által fölkért cég anyaga. Ebben közlik, hogy a mintákban mérhető króm, nikkel, ólom és cink koncentrációk, valamint a tömény savak a területen tárolt galvániszap és csatornaiszap veszélyes hulladéknak minősül. Ezek ártalmatlanításáról gondoskodni kell, a továbbterjedés megakadályozása érdekében a vegyes galvániszapot haladéktalanul el kell távolítani , és gondoskodni kell az ártalmatlanításáról. Ez olvasható a minisztérium által fölkért cég anyagának összefoglalójában. A rendezési ütemtervből két dolgot emelt ki Németh Szilárd: azonnali intézkedések szükségesek a csapadékvíz általi kimosódás és a szél általi kiporzás megakadályozására. A másik fontos teendő a vegyes galvániszaphulladék elszállítása, ártalmatlanítása a hulladék eltérő kémhatásának figyelembevételével. Németh Szilárd szerint a ma nyilvánosságra hozott vizsgálat is az ő és Illés Zoltán álláspontját erősíti meg. „Lehet itt második világháborús ügyekről és a volt Csepel Művek környezetszennyező hatására hivatkozni, csak véleményem szerint nem érdemes. A minisztériumnak nem az a dolga, hogy a világháborúig visszamenőleg bizonygassa, hogy mitől van elszennyeződve a terület. A mostani vizsgálat is megerősítette a 2006 júliusában végzett felméréseket.” Véleménye szerint az által, hogy veszélyes anyagnak nyilvánítja az ott tárolt hulladékot a mostani vizsgálat is, sőt, ez a veszélyes anyag a talajt fél méter mélyen elszennyezte, azt is jelenti, hogy továbbra fennáll a környezeti katasztrófa veszélye. 
A környezeti elemek további károsodásának megakadályozásához szükséges ezek azonnali elszállítása onnan, ahol a közelben 80 000 ember él. A terület közvetlen környezetében kb. 4000 csepeli lakos veszélyeztetett, 2-3000 fő munkahelye is a közelben van. Tavaly augusztus 20-án volt egy nagyon komoly porszennyezés, amiről a minisztérium nem tudta megállapítani, hogy mi okozta.
A hvg.hu március 6-án készített interjút Gergely Istvánnal, a csepeli önkormányzat városfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának elnökével. A szocialista képviselő szerint Csepelen senki sem szeretné politikai síkra terelni az ügyet, szerinte a megoldás a KvVM kezében van:bár a ma nyilvánosságra hozott és a korábbi szakmai mérések eltérően ítélik meg a környezeti veszély mértékét, nem szabad sokáig várni a kárelhárítással. A csepeli önkormányzat saját költségén nem tudja elszállíttatni a veszélyes anyagot, erre a csepeli adófizetőknek nincs több, mint százmillió forintja. Az erkölcsi és az anyagi felelősséget annak kell vállalnia, aki a szennyező anyagot elhelyezte. Ha a cég utolérhetetlen, és nem lehet rajta behajtani a költségeket, a KVM-nek kell eljárnia, így szól a törvény.
A minisztérium is ragaszkodik a „szennyező fizet” elvéhez, ez a fideszes képviselő szerint is nagyon fontos, de akkor azt is pontosan tudni kellene, hogy ki a felelős az egészért, illetve ki az, aki ezt az állapotot előállította. A Friz Kft.-nek 2003 májusában a csepeli önkormányzat adott ki engedélyt galvániszap semlegesítésére, azzal a feltétellel, hogy ehhez beszerzik a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség engedélyét. A vállalkozó azonban az engedélyt nem szerezte be, viszont az év végén, nem tudni, pontosan mikor, megjelent Csepelen a szennyező anyag. A Csepel Művek Ipari Park Kht. 2003 december 8-án kért helyszíni bejárást a kerületi jegyzőtől, mert a területen két helyen is veszélyesnek látszó anyagot tárolnak. Megtartották a bejárást, és rövid idő múlva már a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségnél volt az ügy, ugyanis a városépítési iroda környezetvédelmi csoportja sürgős intézkedést kért, egyszersmind értesítette a csepeli polgármestert arról, hogy nagy valószínűséggel egészségre ártalmas anyagot tárolnak a területen. A Friz kft., melynek tevékenysége során az iszap termelődött, 2003 végén már fantomcég volt.
Németh Szilárd szerint a vizsgálatok csináltatása, az egymásra mutogatás, a fölösleges levélküldözgetés helyett ha a minisztérium nem találja meg – vagy nem is akarja megtalálni - , vagy nem tudja megtalálni a károkozót, akkor a magyar államnak kellene helyt állnia ebben az esetben. Ha ez sem működik, akkor a csepeli önkormányzatnak kellene lépéseket tennie, s azonnal el kellene vitetnie a veszélyes hulladékot. Németh Szilárd a 2007 januári önkormányzati ülésen is beterjesztett egy olyan javaslatot, hogy a csepeli önkormányzat saját költségen azonnal vitesse el ezt a galvániszapot és tegyen olyan megfelelő jogi lépéseket, amivel vagy a szennyezőt, vagy az államot perelje be, s szerezze vissza a csepeli adófizetők pénzét. A minisztérium a helyzet megoldása érdekében elsőként a Fríz Kft. felszámolási eljárásának sürgős befejezését, a kötelezett vállalkozások és fizetőképességük minősítését szorgalmazza. Amennyiben bizonyítást nyerne, hogy a kötelezett vállalkozások fizetésképtelenek, sor kerül a kötelezettség központi felelősségi körbe vonásának mérlegelésére, és ha ennek indokoltsága megalapozott, a minisztérium haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket a csepeli galvániszap probléma teljes körű megoldására – áll a tárca által ma kiadott sajtóközleményben. Jelenleg tehát, 2007. március 9-én itt tartunk: újabb grafikonok és táblázatok színesítik látókörünket, de egy dolog ma is változatlan: az egykori Csepel Művek területén két telephelyen 1200 tonna mérgező galvániszap vár az elszállításra.
*: „B” szennyezettségi határérték: jogszabályban, vagy ennek hiányában hatósági határozatban - felszín alatti víznél az ivóvízminőség és a vízi ökoszisztéma igényei, földtani közeg esetében a talajok multifunkcionalitásának és a felszín alatti vizek szennyezéssel szembeni érzékenységének figyelembevételével - meghatározott kockázatos anyag koncentráció.
