A csíksomlyói búcsú nem, de ez jó volt az ENSZ-nek

 

Az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága az etiópiai Addisz-Abebában hétfőn kezdődött tanácskozásán dönt arról, hogy a tagországok 37 jelöltje közül melyek kerüljenek fel a listára. A csíksomlyói búcsút, amelyet román kulturális miniszterként Kelemen Hunor terjesztett fel először 2012 márciusában, majd 2014-ben is, elutasították, az RMDSZ-elnök szerint azért, mert a jelenlegi román komány nem is tartotta fenn a jelölést.

A testület csütörtök reggeli döntése értelmében a reprezentatív listán eddig 13 országgal (Belgium, Csehország, Dél-Korea, Egyesült Arab Emírségek, Franciaország, Katar, Mongólia, Marokkó, Spanyolország, Szaúd-Arábia, Szíria, Magyarország és Ausztria) szereplő solymászat, mint élő emberi örökség tételei közé most közösen csatlakozott a német, az olasz, a kazah, a pakisztáni és a portugál solymászat hagyománya.

Solymászat ezerrel... 

Az eredetileg táplálékszerzést szolgáló solymászat gyakorlata ma már sokkal inkább a hagyományőrzéssel, a kulturális örökségvédelemmel és a közösségi szerepvállalással van összefüggésben. A solymászok tanítják, reptetik és tenyésztik madaraikat, amelyekkel szoros kapcsolatot alakítanak ki, és legfőbb védelmezőikké válnak.

A solymászatot világszerte hatvan országban űzik és bár akadhatnak bizonyos különbségek, a módszerek mindenhol azonosak. A solymászok csapatban gyakorolnak. Akadnak köztük, akik heteken át úton vannak, és esténként történetekkel szórakoztatják hallgatóságukat. Ez a hagyomány családon belül öröklődik, az ifjabbak tanonckodás révén vagy klubokban, iskolákban tanulják e

A jóga, ami okés

Az ősi indiai jóga hátterében álló filozófia jelentős hatással van az indiai társadalomra, az egészségtől és orvoslástól kezdve az oktatásig és a művészetekig. A gyakorlat, amely az elme, a test és a lélek összehangolása révén törekszik a mentális, spirituális és fizikai jólét javítására, különböző pózokat, meditációt, kontrollált lélegzést, bizonyos szavak ismételgetését és egyéb technikákat foglal magába. A hagyományosan mesterektől eltanulható tudást, ma már jóga ásramokban, oktatási- és közösségi központokban is el lehet sajátítani.

Szellemhít??

Az Irakban élő közösségek minden év februárjában leróják tiszteletüket al-Khidr mitológiai alak előtt, akiről úgy tartják, hogy teljesíti a hívek kívánságait, különösen, ha azok tényleg rászorulnak. A hagyományos öltözéket viselő családok egy szent hegyen gyűlnek össze, különleges fogásokat esznek, eljárnak egy népszerű táncot (dabkka), vagy ajándékokat visznek a Tigris folyóhoz, ahol fogadalmakat tesznek kívánságaik teljesülését remélve, és gyertyákat úsztatnak le a vízen. A kulturális gyakorlat, amely segít a társadalmi összetartást, a családon belül és az iskolák révén öröklődik tovább.

Az almezmar Szaúd-Arábia Hijazi közösségének hagyományos gyakorlata, amelyet családi és nemzeti ünnepekkor adnak elő. A résztvevő férfiak, akinek száma akár a százat is elérheti, két sorban állnak fel egymással szemben, tapsolnak és dalokat kántálnak a bátorságról és a szerelemről. A háttérben dobok szólnak és a férfiak kettesével kiállnak társaik elé, kezükben hatalmas botokat forgatva. Az előadóművészeti társulatoktól vagy hagyományőrző központokban eltanulható gyakorlat a közösség kollektív emlékezetének része.

Alap bírkozás... miért érdekes ez?

A kuresi egy hagyományos kazahsztáni birkózási forma, amelyet a helyi közösségek tagjai űznek, és a cél, hogy a birkózók egyike hozzáérintse a talajhoz az ellenfele vállát. Annak idején edzők készítették fel a fiúkat a helyi versenyekre, ma már azonban a kuresi nemzeti sport, amelyet férfiak és nők is űznek, a nemzetközi megmérettetéseket pedig a világ több országában közvetítik. A közösségek közti toleranciát, jóindulatot és szolidaritást erősítő gyakorlatot mestertanfolyamokon és sportklubokban lehet elsajátítani.

És még...

A testület szerdán a kubai rumbát, a dominikai merenguét, a számos közép- és dél-ázsiai ország által március 21-én tartott hagyományos újévi ünnepet, a novruzt, a kínai szoláris naptárat, a bangladesi Mangal Sobhajatra fesztivált, a belga sörkultúrát, az etiópiai oromo törzs demokratikus társadalmi-politikai rendszerét, a valenciai Las Fallas fesztivált vette fel a szellemi kulturális örökség listájára.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat - szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát tartalmazza.