Az OECD csütörtökön megjelent jelentése szerint - amelyben a G7-országok, Kína, India, Brazília és az eurózóna növekedési kilátásait közölte - a világgazdaság növekedési üteme idén 3 százalékos lesz, 0,3 százalékponttal alacsonyabb a novemberi előrejelzésnél, amelyben ugyancsak 0,3 százalékponttal csökkentette a korábbi várakozását az OECD.
A lassulás az OECD szerint állandósult, miután már semmilyen motor nem húzza a gazdasági növekedést, ellentétben az elmúlt évekkel, amikor a fejlődő országok növekedése kompenzálta a fejlettek lassulását.
"A világgazdaság növekedése idén nem fogja meghaladni a tavalyi évit, amely a leglassúbb volt az elmúlt öt évben" - hívta fel a figyelmet a jelentés.
Az OECD 2017-re is csökkentette növekedési előjelzését, a három hónappal ezelőtti 3,6-ról 3,3 százalékra.
A szervezet szerint tartani lehet attól, hogy a világgazdaság egy olyan ördögi körbe lép, amelyet visszafogott növekedés, alacsony infláció, elmaradó beruházások, tartósan magas munkanélküliség, és lassú termelékenységbővülés jellemez. A reálgazdaság csalódást keltő teljesítménye megnöveli a pénzügyi kockázatokat is.
A világgazdaság növekedési ütemére jelentős hatással van a lassú kereskedelembővülés, ami tavaly mindössze 2 százalékos volt. A monetáris politika továbbra is támogató, azonban a kismértékben megszorító fiskális politika és a szerkezeti reformok végrehajtásának hiánya keresleti és kínálati oldalon is visszafogja a növekedést. Ezeket figyelembe véve az állami beruházások növelését és a szerkezeti reformok végrehajtását sürgeti az OECD, mindenekelőtt az eurózónában. A számítások szerint az állami beruházások növelése nemcsak a gazdasági növekedést emelné, hanem csökkentené a GDP-arányos államadósságot is.
Az eurózóna gazdasága idén alig 1,4 százalékkal növekedhet, ami a kedvező feltételek - alacsony olajárak, gyengülő euró, és támogató monetáris politika - ellenére lassuló növekedést jelent. Ez az előrejelzés 0,3 százalékponttal alacsonyabb az Európai Bizottság február 4-i előrejelzésénél. Jövőre 1,7 százalékos növekedést vár a szervezet az eurózónában.
Az OECD szerint további lépésekre van szükség a banki portfóliók tisztításához, a bankunió kialakításához, a belső piac erősítéséhez és a Juncker-terv mielőbbi végrehajtásához, mivel ezek hiányában az eurózóna nem tudja kihasználni a kedvező feltételek előnyeit. Emellett a jelentés megemlíti, hogy a politikai kérdésekben a közös fellépés hiánya is rontja Európa gazdasági teljesítményét, ezért szükség van a politikai konszenzus kialakítására például a migránskérdésben, a biztonságot fenyegető külső kockázatokat vagy a megszorító intézkedések népszerűtlenségét illetően.
Cséfalvay Zoltán nagykövet ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a világgazdaság egészében nincs lokomotív, jóllehet az eurózóna lehetne az, de az állami beruházások hiánya, a belső fogyasztás elégtelensége és a reformok elmaradása ezt nem teszi lehetővé, ezzel szemben viszont Magyarországon a növekedés "éppen ezekre a lábakra épül" - hangsúlyozta a nagykövet.
Magyarországon az export továbbra is erős, s arra hatással vannak a világgazdasági folyamatok, ugyanakkor az elsősorban olyan high-tech termékekre épül, amelyekre nagy a világkereslet. A javarészt uniós forrásokból történő állami beruházásoknak, azaz az infrastruktúra fejlesztéseknek és az egyre inkább a gazdasági növekedés motorjának tekinthető belső fogyasztásnak köszönhetőek a kedvező magyar adatok. Az eurózónában pedig éppen ez utóbbi elemeket sürgeti a Juncker-terv végrehajtásával az OECD - mutatott rá a nagykövet.
"Magyarország elvégezte a házi feladatát a végbement reformokkal" - fogalmazott Cséfalvay, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy jövőre a személyi jövedelemadó csökkentése, az uniós kifizetések erősítése és az otthonteremtési támogatás környezetének javítása lehetnek pozitív tényezők.
Az OECD-tagállamok közül a nagykövet tájékoztatása szerint Magyarország a második abban a tekintetben, hogy milyen mértékben erősítették a gazdasági növekedést a szerkezeti reformok.
A jelentés szerint az Egyesült Államok gazdasági növekedése is lassul, idénre a korábbi 2,1 helyett 2, jövőre pedig 2,2 százalékot jelez előre az OECD, miután a foglalkoztatás bővülése fokozatosan veszít lendületéből, a dollár erősödése és az alacsony olajár miatt beruházások maradnak el, és egyelőre nem látszik erősebb béremelkedés sem. Az OECD várakozásai szerint az amerikai jegybank kamatemelési ciklusa a korábban vártnál is lassabb lehet.
Kína (6,5 százalék) és India (7,4 százalék) növekedési üteme továbbra is erős, bár előbbié fokozatosan lassul és jövőre csak 6,2 százalék várható, míg Brazíliában tovább mélyülhet a recesszió 4 százalékig, és csak jövőre indulhat meg a kilábalás.
A kínai gazdaság lassulása a gazdasági szerkezetváltáshoz köthető, ami jelentős kihatással van a világkereskedelemre és a nyersanyagárakra is, így - importján keresztül - közvetve a világgazdaság egészének alacsony növekedési ütemére. A szerkezetváltást nehezíti a megnövekedett pénzügypiaci és devizapiaci volatilitás is.
