Sikeres vs. sikertelen

Az EU-elnökségi munkacsoport hétfői, utolsó parlamenti ülésén Martonyi János külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország büszke lehet az elnökségre, mivel bebizonyította, hogy képes ugyanúgy ellátni a feladatokat, mint a régi tagállamok.

Az elnökség célja az erős Európa megteremtése volt, ehhez erős tagállamokra, erős gazdaságra, egymással hatékonyan együttműködő intézményekre és erős politikákra van szükség - mondta, hozzátéve, az elmúlt fél év alatt bebizonyosodott, hogy a válság kezeléséhez erőteljesebb gazdaságpolitikai koordinációra van szükség.

A külügyminiszter az elnökség sikerei között sorolta fel a roma keretstratégia és a Duna-stratégia elfogadását, továbbá azt, hogy a schengeni bővítés ügyében egy mindenkinek elfogadható megoldást találtak. A horvát csatlakozási tárgyalások lezárását illetően megjegyezte: "beláthatatlan következményei lettek volna", ha ezt nem sikerült volna elérni.

Martonyi János szerint a spanyol-belga-magyar elnökségi trió, amely az első ilyen jellegű kezdeményezés volt, megfelelt a várakozásoknak. Az elnökséget jelenleg betöltő Lengyelországgal is jó az együttműködés, most Budapest segíti Varsót, hogy a közép-európai év sikeres legyen az unióban - jelentette ki.

Robák Ferenc EU-elnökségi operatív kormánybiztos hangsúlyozta: az elnökség egész Magyarország ügye lett, megkapták a szükséges politikai támogatást ahhoz, hogy nyugodtan dolgozhassanak. A magyar sajtó korrekten tudósított az eseményekről - tette hozzá.

Mint mondta, magas színvonalú, az eddigi elnökségi gyakorlatnak megfelelő rendezvényeket szerveztek meg takarékos módon. A gödöllői Grassalkovich-kastély, mint az események fő helyszíne, jó választásnak bizonyult, beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár azt emelte ki, hogy korábbi ígéretéhez híven a magyar elnökség szoros kapcsolatot tartott fenn az Európai Parlamenttel.

Szabó Vilmos (MSZP), a munkacsoport társelnöke szerint "kicsit balhés" volt az elnökség, a félév alatt "rekordot döntött" a Magyarországról megjelent negatív hírek száma. A politikus szerint jelentős kudarc volt a keleti partnerségi csúcstalálkozó elhalasztása, és a kedvezőtlen elemek között sorolta fel Orbán Viktor kormányfő március 15-i beszédét, a médiatörvényt és az alkotmányozást is. Véleménye szerint ezek miatt "demokratikus deficit halmozódott fel Magyarországon".

Martonyi János válaszában elmondta: a keleti partnerségi csúcs elhalasztása "minden szempontból helyes döntésnek bizonyult". A miniszter azt is közölte, hogy tapasztalatai szerint "amikor Magyarországon nem a baloldal kormányoz", akkor mindig a demokratikus deficitre panaszkodik.

Szabó Vilmos azt is megjegyezte, hogy az elnökségi munkacsoport tevékenysége példaértékű volt az elmúlt években, mivel sikerült nemzeti konszenzust elérniük a parlament keretein belül.
Balczó Zoltán (Jobbik) úgy vélte, "a kormány megfelelt a brüsszeli elvárásoknak", és ezzel hozzájárult ahhoz, hogy Európa továbbhaladjon a központosítás felé, ami hosszú távon nem felel meg a magyar és európai érdekeknek. A gazdasági kormányzás csökkenti az önrendelkezést - vélekedett, a roma keretstratégiával kapcsolatban pedig úgy látta, Magyarországon más jellegű problémák vannak, mint a többi tagállamban.

Hörcsik Richárd (Fidesz), az európai ügyek bizottságának elnöke úgy fogalmazott: "felnőttünk a feladathoz". Magyarország, mint az első olyan tagállam, amely teljes mértékben a Lisszaboni Szerződésnek megfelelően látta el az elnökségi teendőket, bebizonyította, hogy az új struktúra működőképes - mondta.

Firtl Mátyás (KDNP), az európai ügyek bizottságának alelnöke közölte, az elnökségnek sikerült teljesítenie a meghatározott célokat. A horvát csatlakozási tárgyalások lezárására büszke lehet az ország, és a schengeni bővítés ügyében elért eredményekért is nemzetközi elismerést kapott az elnökség - mondta.

Az ülésen, amely a Külügyminisztérium kérésére sajtónyilvános volt, a munkacsoport tagjai állásfoglalást fogadtak el.

Az eseményen egyperces néma felállással emlékeztek a hétfőn elhunyt Habsburg Ottóra, akiről szólva Martonyi János arra hívta fel a figyelmet: a politikus az európai integráció nagy támogatója volt.