Oroszország kész az együttműködésre

Az európai rakétavédelem megteremtésének fontosságát kiemelő politikai nyilatkozat elfogadásával zárult szombaton a NATO kétnapos lisszaboni csúcstalálkozójának az a szakasza, amelyet a 28 tagország állam-, illetve kormányfője saját körben bonyolított le.
 
A politikai nyilatkozat szól a stratégiai koncepció elfogadásáról, és megállapítja: annak célja az volt, hogy az észak-atlanti szervezet képes legyen védekezni többféle újszerű fenyegetés ellen, tudjon kezelni nagy kihívást jelentő válságokat, valamint jobban tudjon együttműködni más szervezetekkel és országokkal a nemzetközi stabilitás érdekében. Ezután Dmitrij Medvegyev orosz elnök elfogadta a NATO rakétavédelmi együttműködési ajánlatát.

Ez volt az első találkozó az orosz államfővel ilyen keretek közt azóta, hogy a 2008 augusztusi orosz-grúz háború lehűtötte a kapcsolatokat.

A NATO azt javasolta, hogy vizsgálják meg az együttműködés lehetőségét és indokoltságát a NATO által megteremtendő európai rakétavédelmi rendszer és az orosz rakétavédelem között. Az ajánlat tehát arra irányult, hogy első lépcsőben üljenek le a szakértők, és tekintsék át, mit lehet és érdemes kivitelezni a rakétavédelmi együttműködésben.
Ezt Medvegyev elfogadta, ám több médiakommentátor azt emelte ki lisszaboni beszámolójában: az orosz elnök nem mondta ki azt, hogy az orosz rakétavédelem ténylegesen hozzákapcsolódik majd a NATO ma még csak megteremtendő rendszeréhez.

A NATO elképzelései azonban - korábbi közlések szerint - nem is azt célozták, hogy az orosz rakétavédelmi rendszer integrálódjon a NATO-éval.

Oroszország nem csupán a rakétavédelemben, hanem más kérdésekben is kész a NATO-val az együttműködésre, ám azt a feltételt támasztja, hogy tekintsék őt egyenrangú félnek - hangsúlyozta a NATO-Oroszország Tanács ülése utáni sajtótájékoztatóján Medvegyev. Az egyenrangúságot a partnerség előfeltételének mondta, és ezzel együtt hangsúlyozta: orosz részről "nyitott az ajtó" a további párbeszéd előtt. Dmitrij Medvegyev történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy a lisszaboni tanácskozáson közeledett egymáshoz a NATO és Oroszország.

Az orosz államfő - a korábban sajtótájékoztatót tartó Barack Obama amerikai elnökhöz hasonlóan - felszólította a republikánus többségű amerikai szenátust, hogy tanúsítson "felelősségteljes" magatartást, és ratifikálja az amerikai-orosz nukleáris leszerelési folyamatba illeszkedő új START szerződést.

A NATO-csúcson mindeközben ünnepélyesen felszólította hat európai ország külügyminisztere - köztük a magyar diplomácia irányítója - az amerikai republikánus párti szenátorokat szombaton arra, hogy ratifikálják az Egyesült Államok és Oroszország által aláírt START nukleáris leszerelési megállapodást.

Lene Espersen dán külügyminiszter litván, lett, magyar, norvég és bolgár kollégájával váratlanul megjelent a NATO-csúcs alkalmából a Fehér Ház által Lisszabonban szervezett sajtóértekezlet végén, hogy kiálljon a ratifikálást szorgalmazó Barack Obama demokrata párti amerikai elnök mellett.