Gyűlöletet keltett a polgármester

Noha a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte az Egyenlő Bánásmód Hatóság korábbi döntését, mely szerint Kiskunlacháza polgármesterének a településen történt gyermekgyilkossággal összefüggő megnyilvánulásai alkalmasak voltak a roma lakosság megfélemlítésére, a megismételt eljárásban remélhetőleg kiderül majd, hogy Répás József mégis jogot sértett - áll a Magyar Helsinki Bizottság MTI-hez eljuttatott szerdai levelében.

Kiskunlacháza független polgármestere kedden tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a Fővárosi Bíróság napokban kézhez vett határozata hatályon kívül helyezte az Egyenlő Bánásmód Hatóság őt elmarasztaló döntését, s új eljárás lefolytatására kötelezte a hatóságot.

Répás Józsefet a Magyar Helsinki Bizottság kezdeményezésére marasztalta el az Egyenlő Bánásmód Hatóság, mert a jogvédők szerint a hatalmas visszhangot kiváltó kiskunlacházi gyermekgyilkosságot követően a polgármester egy önkormányzat által szervezett demonstráción, a helyi lapban, illetve több fórumon is gyűlölet keltésére alkalmas kijelentéseket tett. Ezzel nemcsak az egyenlő bánásmódról szóló törvényt sértette meg, hanem a zaklatás tényállását is kimerítette. Répás egyebek mellett azt mondta: …”Kiskunlacházán elég volt a romaerőszakból…Most már nem hagyjuk, hogy ellopják a javainkat, megverjék az időseket és meggyalázzák a gyermekeket. Ma még mi vagyunk többen…”

A polgármester a Fővárosi Bíróságon fellebbezett az Egyenlő Bánásmód Hatóság elmarasztaló döntése ellen, mire a bíróság hatályon kívül helyezte a hatósági határozatot, s új eljárás lefolytatására kötelezte a jogvédőket. Répás szerint ez azt jelenti, hogy neki lett igaza, lekerült róla a rasszista bélyeg (mint utóbb kiderült, az Egyenlő Bánásmód Hatóság súlyos, az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértéseket követett el, melyek csak megismételt eljárás keretéi között orvosolhatóak).
A Magyar Helsinki Bizottság - Répás József véleményére válaszul - az MTI-nek küldött levelében közölte: a bírósági döntésből egyáltalán nem következik a polgármester „igaza”. Szerintük főleg azért nem, mert a bíróság nem vonta kétségbe, hogy Répás beszédei és cikkei alkalmasak voltak az eleve jelentős etnikai feszültségek továbbszítására, a roma lakosság megfélemlítésére egy olyan pattanásig feszült közhangulatban, amilyen a brutális kiskunlacházi gyilkosság következtében állt elő a településen.

A Helsinki Bizottság által indított eljárás „próbaper” - teszik hozzá a jogvédők. Annak próbája, hogy a vonatkozó törvény képes-e védelmet nyújtani a kisebbségi csoportoknak a közhatalmi feladatot ellátó személyek gyűlöletkeltésre alkalmas megnyilvánulásai ellen.

„Reményeink szerint …a megismételt eljárásban ki fog derülni, hogy igen. Ha mégsem, az sem azt jelentené, hogy a polgármesternek igaza van,….csupán azt, hogy a magyar jogrendszer a nemzetközi kötelezettségek és számtalan ajánlás ellenére sem biztosít hatékony eszközt a gyűlöletbeszéddel szemben „ - áll a Magyar Helsinki Bizottság levelében.

A kiskunlacházi gyermekgyilkosság ügyében ebben a hónapban várható elsőfokú ítélet. Az áldozat, a 14 éves H. Nóra ruházatán, nyakláncán és táskáján is megtalálták a vádlott, P. József DNS-nyomait, s a szakértők a halál okáról is egybehangzóan nyilatkoztak, ám a nemi erőszak ténye még bizonyításra vár - értesült az MTI bírósági forrásból még szeptember elején.