A döntő résztvevői számára igazi szenzáció az apró lányka érkezése. Csak ellágyulva tudnak ránézni a picire, hiszen az ilyen gyerekekre szokták azt mondani, hogy zabálni való.

„Egyáltalán nem voltak fájásaim, az egész vajúdást észre sem vettem. A szülést beindították az orvosok, a párom pedig végig bent volt mellettem. Féltem is, hogy fogja bírni, de szerencsére semmi gond nem volt, nagyon sokat segített jelenlétével, bátorított és izgult értem” – mesélte boldogan a Shodeinde Dorottya.

„Először úgy volt, hogy nem költözünk be a házba, hogy több időm legyen rá, de aztán rájöttem, hogy otthon nem tudnék megfelelően koncentrálni a versenyre” – tette hozzá a kismama, aki most azzal a feladattal birkózik, hogy a gyerekre és a felkészülésre is jusson elég ideje.

„Amikor próbálni, vagy énekórára kell mennem, akkor bejön hozzánk az édesanyám, vagy a férjem, s gondoskodnak Lisáról, sétálni is elviszik. Nekem persze akkor nagyon hiányzik, de az jár az eszemben, hogy érte, a jövőjéért is vállalom az egészet” – tudta meg a Bors Dorkától, akinek egyébként kevés gondja van a picivel.

„Lisa mindig csendes, általában csak akkor sír, amikor már nagyon éhes. Annyira hozzászokott a zenéhez, hogy a zajokra sem ébred fel. A döntőre nem viszem magammal, ahhoz még túl kicsi. Talán majd később, ha sokáig bent maradok” – bizakodott Dorka.