Kanadára építene az EU Trump ellenében

Ursula von der Leyen szerdai évértékelő beszédében várhatóan több konkrét javaslatot is felvázolhat Mark Carney kanadai miniszterelnöknek, aki a héten az Európai Parlamentben is felszólal.

Az elképzelések között a kritikus nyersanyagok, a digitális kereskedelem, az oktatás, a szakképzett munkaerő mobilitása és a sarkvidéki biztonság szerepel. Az októberi, montreali EU–Kanada csúcstalálkozó előtt Brüsszel azt szeretné elérni, hogy Ottawa még szorosabban kapcsolódjon az európai gazdasághoz.

Közelebb az európai piachoz

Az egyik legambiciózusabb elképzelés Kanada és az uniós egységes piac kapcsolatának jelentős kiszélesítése. Javier Moreno spanyol szocialista európai parlamenti képviselő szerint akár Svájcnál is szorosabb integráció jöhetne létre. Ennek része lehetne a kanadai állampolgárok könnyebb munkavállalása és letelepedése az EU-ban, valamint a kanadai vállalatok egyszerűbb hozzáférése a mintegy 450 millió fogyasztót jelentő európai piachoz.

A közeledés egyik legfontosabb területe a kritikus nyersanyagok kereskedelme lehet. Kanadának jelentős réz-, nikkel-, lítium-, kobalt- és ritkaföldfém-készletei vannak, valamint olyan bányászati és feldolgozókapacitásai, amelyekre Európának egyre nagyobb szüksége van. Maroš Šefčovič uniós kereskedelmi biztos közös beruházásokat és projektek finanszírozását szorgalmazza.

Brüsszel emellett azt szeretné, ha Kanada teljesebben bekapcsolódna az Erasmus+ oktatási programba. A diák- és szakmai csereprogramok mellett a szakképzés és a fiatalok mobilitása is bővülhetne. Az EU a szakmai képesítések kölcsönös elismerését is kiterjesztené, ami megkönnyítené a munkaerő és a szakértelem áramlását a két térség között.

A digitális kereskedelmi megállapodás szintén napirenden van, és az Európai Bizottság szerint akár az év végéig megszülethet.

Közös érdek a sarkvidéki biztonság

A kereskedelmi kapcsolatok mellett a biztonságpolitika is egyre fontosabb szerepet kap. Kanada idén már hozzáférést kapott az EU 150 milliárd eurós SAFE védelmi finanszírozási programjához, Brüsszel pedig új sarkvidéki stratégián dolgozik, amely a tengeralatti kábelek elleni szabotázst, az új kereskedelmi útvonalakat és az infrastruktúra védelmét is kezeli.

Kanada ebben központi partner lehet, hiszen a sarkvidék Ottawa számára közvetlen biztonsági és gazdasági érdekszféra. Az EU kanadai nagykövete szerint „az Arktisz a mi szomszédságunk, de nekik a fő területük”.

Közben Brüsszel arra is sürgeti a tagállamokat, hogy végre ratifikálják a 2016-ban aláírt EU–Kanada szabadkereskedelmi megállapodást, a CETA-t, amelyet még tíz uniós főváros nem hagyott jóvá.

A közeledésnek egyértelmű geopolitikai üzenete is van. Trump kereskedelmi politikája miatt Kanada számára felértékelődnek az Európához fűződő kapcsolatok, az EU pedig új partnert lát az észak-amerikai országban. Az együttműködés mélyítése így mindkét fél számára lehetőség arra, hogy csökkentse az Egyesült Államoktól való függőségét.