A nem kötelező érvényű határozatot közfelkiáltással fogadta el a 192 tagország. A határozat üdvözli, hogy az EU kész elősegíteni a párbeszédet a felek között. "Már magának a párbeszédnek a ténye felér egy fél békével, a térség reménybeli biztonságával és stabilitásával. A párbeszéd az együttműködést fogja szolgálni, az Európai Unió útján való haladást és a térség népei életének javulását" - olvasható a határozatban.

A Közgyűlés nyilvános ülése több mint két és fél órás késéssel kezdődött el, mert éppen amikor megkezdődött volna, Szerbia képviselői észrevették, hogy a közönség soraiban ott ülnek a koszovói vezetők, köztük Fatmir Sejdiu elnök, és ezt zokon vették. Hosszas vita kezdődött ekkor, míg végül a szerb képviselők elfogadták, hogy a koszovói vezetők több nyugati nagyhatalom meghívására vannak jelen a teremben. Vuk Jeremic szerb külügyminiszter beterjesztette a határozattervezetet, de hangoztatta Szerbia álláspontját, miszerint nem ismeri el függetlennek Koszovót. "A Szerb Köztársaság sem most, sem később nem ismeri el Koszovó egyoldalú bejelentését függetlenségéről" - mondta. Kifejezte abbéli reményét, hogy a határozat "hozzájárul egy olyan kedvező légkör kialakulásához, amelyben őszinte párbeszéd útján átfogó békemegállapodás születik a szerbek és a (koszovói) albánok között. Csak egy ilyen megközelítés hozhat tartós eredményeket" - szögezte le.

Miután a hágai Nemzetközi Bíróság kihirdette tanácsadó véleményét Koszovó függetlenségéről, azt a nemzetközi jog szempontjából elfogadhatónak minősítve, Belgrád - Brüsszel kérésével dacolva - önálló határozati javaslatot készített, amelyben elfogadhatatlannak nevezte Koszovó "egyoldalú elszakadását", és alig burkoltan a terület jogállásáról egyszer már lefolytatott tárgyalások újbóli megnyitását követelte. Szerdán azonban Belgrádban bejelentették: kompromisszumra jutott a szerb kormány és az EU az ENSZ Közgyűlésében szavazásra bocsátandó Koszovó-határozat szövegében.