Konferencia az adatvédelemért

A magyar jogalkotó élen járt Európában, amikor megalkotta az első, adatvédelmet és adatnyilvánosságot, - tehát az információszabadságot - együtt szabályozó törvényt. Ugyanakkor sajátos egyoldalúságot tükröz az, hogy az intézményt adatvédelmi biztosnak és nem információs biztosnak nevezik, a közvélemény pedig a jogszabályt is adatvédelmi törvényként ismeri - olvasható a dokumentumban.

Figyelmeztető tény az is - írják -, hogy tárgyát tekintve az ügyek kisebb hányada tartozik az információszabadság körébe.

Mint rámutatnak, nincs egyensúly az adatvédelem és az adatnyilvánosság között részben jogalkotási, részben jogalkalmazási hibák miatt. Sok esetben az adatvédelem az adatnyilvánosság, az átláthatóság kárára érvényesül; a transzparencia megteremtését, közvetve fontos alkotmányos érdekek érvényre juttatását akadályozzák a sokszor vélt adatvédelmi akadályok. Nyilvánosságot kapnak azonban olyan adatok, amelyek a magánszféra-védelem körében joggal védendők.

Az adatvédelmi biztosnak ebben a helyzetben az adatvédelem és az adatnyilvánosság közötti egyensúly létrehozatalára kell törekednie - tartalmazza a közlemény.

Az egyensúly lényege, hogy az adatvédelem - a törvényhozó eredeti szándékának megfelelően - mindenkor mint a magánszféra-védelem fontos, az információs társadalom körülményei között hatékony eszköze érvényesüljön, de ne váljon öncéllá, s különösen ne akadályozza az adatnyilvánossághoz fűződő legitim érdekeket.

Ez a probléma áll az információszabadság napján, szeptember 28-án megrendezendő Adatvédelem kontra adatnyilvánosság - új egyensúly? című konferencia középpontjában. Transzparencia és titkosság viszonyát elemzi majd Peter Hustinx európai adatvédelmi biztos, a német és a szlovén információs biztosok és a brit információs biztos helyettese.

A magyar nyelvű előadások a múlt rendszerrel kapcsolatos kutatás, például a lex Biszku, illetve a legitim társadalmi érdekek és az adatvédelmi akadályok közötti konfliktus témáját tárgyalják.
A probléma Európában is aktuális: a közelmúltban éppen az európai adatvédelmi biztos vitatta az Európai Bíróság döntését, amely adatvédelmi okokra alapozva látta igazoltnak az Európai Bizottság egyes dokumentumaihoz történő hozzáférés korlátozását.

Az Országgyűlés július 22-én fogadta el azt a határozatot, amelyben felkérte a kormányt, tegyen javaslatot arra, hogy a történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható személyiségi jogokra hivatkozással.

A három fideszes képvielő által benyújtott előterjesztés apropóját az adta, hogy Biszku Béla és hozzátartozói nem járultak hozzá az egykori belügyminiszterről, az 1956 utáni véres megtorlások egyik irányítójáról készült dokumentumfilm levetítéséhez, így a Bűn és büntetlenség című alkotás díszbemutatója elmaradt.