A művésznő mindenben csak az örömet keresi, a napokban ünnepelt 77-ik születésnapjában is, amitől nemhogy elkeseredett, inkább erőt merített a jövőre nézve. Túl egy méregtelenítő kúrán az örökifjú színésznő remek formában van, csak imádott Baba kutyája elvesztésén nem tudja túltenni magát.

Csala Zsuzsa 33 éven át lakott hegytetőn, ahová telente szinte lehetetlenség volt feljutni egy-egy színházi előadása után. Férjével szinte a két kezükkel építették fel otthonukat, minden pénzüket beleölték. Pista halála, majd Vidám Színpadi 42 éves tagságának elvesztése után Zsuzsa fájó szívvel, de megvált otthonától és négy éve a Duna mellé költözött bernáthegyijével.

A csendes, kényelmes kertes házat a 120 kilós Baba kutya „választotta ki”, hiszen ennek a portájára fordult be egyedül. A színésznő imádott „társa” súlyos szívbetegsége okán tavaly aludt el mindörökre, és Zsuzsa úgy érezte – és érzi azóta is – hogy vele régi életéhez kötődő legutolsó kapcsa is elszakadt. Talán efeletti bánata is hozta ki rajta azt a betegséget, amitől csak hat hónapnyi nagyon komoly és keserves diéta segítségével tudott megszabadulni. Épp a napokban fejezte be a kúrát, s mint mondja, tökéletesen egészségesnek, energikusnak érzi magát ismét, bár Baba továbbra is rettentően hiányzik neki.

"Férjem halála után egyetlen társam a kutya volt, nem csoda hát, hogy régi otthonom eladása után csak olyan új házba költöztem be, amit az én Babám választott ki nekünk. Súlyos szívbetegsége dacára nagyon szerette ezt a helyet, a kertet, az idelátogató macskákat, amik közül kettő most is velem van szerencsére, hiszen rá emlékeztetnek. Most, hogy betört a kertbe az árvíz, mindent elöntve, eszembe jutott: jó hogy a kutyám elment tavaly, hiszen szegényke megbolondulna, ha nem tudna kijárni a kertbe!"

"Mintha előre megérezte volna a tragédiát. A házam olyan volt az alatt a pár nap alatt, akár egy tengerből kiálló sziget! Csónakkal jártak-keltek az emberek a környező utcákon, csak a biztonságos töltés mögött tárolhattuk az autóinkat, ha a városban dolgunk volt, onnét indulhattunk szárazföldi utunkra, iskolába, dolgozni. A polgárőrök pedig mindenünkre vigyáztak, nem kellett félni. Itt ezen a környéken ez mindenkinek így természetes, csupán én estem pánikba a legelején, mi lesz velem? Szerencsére nem hagytak magamra a szomszédaim, akikkel most, a baj kapcsán végre igazán összeismerkedhettem, hiszen korábban nem sok szót váltottunk."

Árvíz hozta barátságok

Aigner Szilárd és felesége sok éve a Duna partján laknak, már „rutinos” árvízkezelők: Pártai Lucia csónakkal járja ilyenkor a vidéket, széthordja a postát, megkérdezi, kinek, miben segíthetnek. Csala Zsuzsát is naponta meglátogatta ladikján, a színésznő legnagyobb örömére.

"Amikor 2006-ban megvettem ezt a házat, mondták ugyan, hogy az első két lépcsőt mindig elönti a Duna, ha épp árvíz van, de én csak mosolyogtam ezen, annyira képtelenségnek tűnt. Aztán amikor most egyre csak jött és jött fel a víz a ház felé, nagyon megijedtem. Bár van egy mindenesem, aki minden ház körüli munkát elvégez nálam, azért mégis aggódtam, hisz nem éltem át ilyet még soha azelőtt. Kiderült, hogy a szomszédaim egytől egyig édes, drága emberek, mindenki ott segített, ahol tudott."

"Pártai Lucia pedig igazi angyal! A kocsibejáró kerítését elhúztam, ott evezett be hozzám nap mint nap egészen a házam lépcsősoráig, a mobilomat is elvitte feltöltetni. Most tudtam meg azt is, milyen nagy dolog a villanyáram, hiszen tíz teljes napon át nem volt!! Ez persze nem azért volt baj, mert nem volt tévém-melegvizem, hanem mert leolvadtak a hűtők, miközben jött a kánikula! A fürdőszobában például rájöttem, hogy kár ezentúl villanyt használnom, mivel a félhomályban újra fiatalnak láttam magam a tükörben! Most már tudom, hogy ha netán megint árvíz lesz, mit csináljak. A családom úgy látogatott meg, hogy a maguk hozta gumicsónakkal kikötöttek a lépcsőm aljában. Elgondolkoztam, hogy jövőre vegyek-e csónakot?! A növényeim négy nap alatt kiheverték az árvizet, de a fertőtlenítés, szemét eltakarítás nem volt leányálom."

A derű fiatalít

A komika azért tudja fiatalosságát ma is megőrizni, mert legbelül nem öregszik. Áram nélkül maradt fürdőszobájának félhomályában csak az arcát látta viszont bakfisként, ám mi egész lényéből áradó derűjéből táplálkozhatunk, amikor látjuk-halljuk őt.

"Sok tapasztalat ért ezalatt a 77 év alatt, nemcsak öregedtem, hanem reményeim szerint bölcsebb is lettem, ezért sok mindent másképp látok ma már. Hetvenhét éves lettem, a hetes szám szerencsés, a dupla talán kétszer annyira, viszont ha összeadom őket, tizennégy jön ki, ami kamaszkort jelez. Hát most kicsit én is úgy érzem magam, mint 14 éves bakfisként."

"Le kellett már zárnom magamban a régi életemet, mert így hozta a sors, és közben rájöttem, hogy sok más minden is van még az életben a munkán túl. Hogy az árvízhez kapcsolódjak: eddig csak úsztam, úsztam és a partra nem néztem ki! Mai napig lehetnék színháznál tag, kaptam is nem egy felkérést a Vidámból való távozásom után, de már nem kértem belőle. Nem tudnék új emberek közé beilleszkedni,és azt sem szeretném ha sajnálnának! "

"Ma is azt csinálom, amit korábban, hiszen járok továbbra is fellépni, egyedül is, régi kollégáimmal is. A közönséggel való kapcsolatomat nem veszítettem el, viszont anyagilag független lettem, nem szorulok senkire, azt csinálhatok végre, amit én akarok! Kezdem megismerni az életet magam körül, olyan mintha álomból ébrednék."

"Sokat beszélgetek emberekkel, csak úgy, fellépéseimen és azon kívül is, nézem a dokumentumfilmeket a tévében, figyelemmel kísérem a hazai és világhíradókat, mindenben képben akarok lenni, mert minden érdekel és most már időm is van rá! Újabban például hetente eljárok a Budapest Jazzklubba, mert rájöttem hogy imádom ezt a műfajt! A szülinapomat is úgy ünnepeltem most meg a családommal, hogy felkerekedtünk, és a zsámbéki dzsessznapokra utaztunk hétvégére: együtt voltunk, ettünk-ittunk, jó zenét hallgattunk. Nekem az volt a legszebb ajándék! Csinálom tovább az autóvadászatot is, amit két éve fedeztem fel: vannak akik furcsállják, de én élvezem, amikor a ZsaruCar-os fiúkkal elkapunk körözött kocsikat, lopott autókat, szökött bűnözőket. Óvom, védem a természetet is, most van időm arra, hogy kertészkedjek, vagy hogy órákon át figyeljem a kertemben elidőző madarakat.

Méregtelenül

Sok-sok év nemtörődömség után Zsuzsát is figyelmeztették Odafentről, miszerint kezdjen el egészségesebben élni. Karácsony táján fedezte fel magán azokat a rémisztő jeleket, amiknek hatására januárban belevágott egy méregtelenítő kúrába. Hat hónapnyi sanyargatás után végre elmúltak panaszai, szervezete kitisztult, újra energikusnak érzi magát.

"Candida-kúrát csináltam, ami nem volt leányálom, mert szinte mindentől eltiltott, de megérte! Úgy kezdődött, hogy dudorokat fedeztem fel a koponyámon, amik fájtak, és persze rémisztőek voltak számomra, hisz nem tudtam, mitől keletkeztek. Az orvosnál derült ki, hogy Candida gomba telepedett meg bennem, mérgezve a szervezetemet."

"Édesség, krumpli, tészták, cukor, tejtermék, szénsavas italok mind tilosak voltak számomra, szinte csak rizsen, kölesen és teljes kiőrlésű kenyéren éltem. Rendszeres orvosi ellenőrzésre jártam, homeopátiás gyógyszert szedtem és mára tünetmentessé lettem. Ez a kúra rengeteg emberre ráférne, hiszen kipucolja, méregteleníti a szervezetet. A kúra végeztével első dolgom volt, hogy csináljak magamnak egy jó kávét, mert eddig attól is el voltam tiltva és nagyon hiányzott! Szinte újjászülettem, csak arról a fránya cigiről kellene leszoknom…."