2019. június 17. - Laura, Alida
Megválasztották a harmadik Magyar Köztársaság negyedik köztársasági elnökét. Schmitt Pálra 263-an, Balogh Andrásra 59-en szavaztak. 44 érvénytelen szavat is született. Augusztus 6-tól Schmitt Pál az államfő, aki a mai napon letette esküjét.
2010. június 29. kedd 14:59 - HirExtra
Schmitt: a köztársasági elnöknek minden pártból a legjobbat kell kihoznia

A köztársasági elnöknek minden pártból a legjobbat kell kihoznia - mondta Schmitt Pál államfőjelölti bemutatkozásában kedden a parlamentben.

Kiemelte: nem ellensúly, hanem a hazai politikai csatározások feszültségének kiegyensúlyozója akar lenni. Hozzátette: a pártsemlegesség jegyében nem lehet tekintettel arra, hogy mely párt javaslata vonatkozásában kell az alkotmány által biztosított elnöki jogkört érvényesítenie.

Schmitt Pál hangsúlyozta: az elnöknek minden pártból a legjobbat kell kihoznia, annak érdekében, hogy választóik megbízását teljesítve hozzájárulhassanak a közjó megvalósulásához.

A magyar társadalom nyitott, emberközeli magatartást vár el az elnöktől, aki megközelíthető, kész a párbeszédre, az együttműködésre - fogalmazott. Kitért arra is, hogy "az új köztársasági elnöknek új energiákat kell vinnie a világ magyarságának".



Balogh András: pártatlan elnök kívánok lenni


Balogh András pártatlan elnök kíván lenni, aki fő feladatának az ország és a nemzet egészének szolgálatát, a közös nemzeti érdekek következetes képviseletét, az alkotmányos rend tiszteletben tartását, illetve védelmét tekinti.

A MSZP államfőjelöltje parlamenti bemutatkozó beszédében úgy fogalmazott: a jövő Magyarországáról szóló álmában egy olyan országot lát, ahol működő demokrácia és esélyegyenlőség van, gyors és fenntartható fejlődés bontakozik ki - nem téve tönkre a környezetet - , ahol öntudatos, büszke, és sikeres emberek élnek és egy humánus, toleráns, mosolygó Magyarországot építenek.

Véleménye szerint az alkotmányos rend feltételezi, hogy olyan alkotmány legyen érvényben, amelyet Magyarország minden állampolgára tisztel, amelynek jóérzéssel és fenntartás nélkül aláveti magát.

Mint mondta, kötelességének tartja a demokratikus értékek melletti egyértelmű kiállást, hangsúlyosan az egyéni és kollektív szabadságjogok, a vélemény- és szólásszabadság, a sajtó függetlensége és szabadsága maradéktalan érvényesülését.

Elutasítom a nemzeti és vallási hovatartozás alapján történő megkülönböztetést, és tűrhetetlennek tartom az emberi méltóság megsértését bármilyen hivatkozással, mert a magyar demokráciában honfitársainknak joguk van a félelem, a megalázottság és a kiszolgáltatottság nélküli életre - jelentette ki a 66 éves jelölt, aki Magyarország thaiföldi nagykövete.

Balogh András kiemelte: Magyarországon az egyenlő jogokhoz nem társulnak egyenlő életfeltételek és esélyek. Túl sokan nem jutnak hozzá hatékony és kulturált egészségügyi ellátáshoz, túl sokan nem tudják gyermekeiket színvonalas iskolákba küldeni, túl sokan kényszerülnek tétlenségre munkalehetőségek híján - hangoztatta, hozzátéve: sokan a változás reménye nélkül élnek szegénységben és még több embert fenyeget a létfeltételek romlása, a társadalmi lesüllyedés.



Különösen fájdalmasnak nevezte, hogy a társadalmi egyenlőtlenséget sokan már gyerekkorukban megtapasztalják, és a nyugdíjasok tömegei becsületesen ledolgozott munkásévek után alig képesek fenntartani magukat. Nem lehetnek a politika irányítói közömbösek a fogyatékkal élők súlyos gondjai iránt - szögezte le.

Úgy látja: a köztársasági elnöknek a társadalom lelkiismereteként fel kell hívnia a figyelmet az emberek jelentős csoportjainak nehéz, vagy kilátástalan helyzetére és ösztönözni azokat a törekvéseket, amelyek a problémák megoldását célozzák.

Emlékeztetett arra: Kossuth Lajos a nemzeti érdekegyesítést látta a Magyarország felemelkedését célzó legfontosabb tennivalónak. Szerinte Magyarországnak most is szüksége van megbékélésre és nyugalomra. Energiáinkat hidak és nem barikádok építésére kell fordítani - hangsúlyozta az államfőjelölt.

Balogh András állandó feladatának tekinti a nemzet egységének erősítését, amelynek két létfontosságú eleme van: az egyik a társadalom szétszakítottságának oldása, a kiszorulók felemelésével és a vesztesekkel való szolidaritás erősítésével.

Szörnyű dolognak nevezte, hogy a közbeszédben a vesztes, a lúzer gúny tárgya. A köztársasági elnöknek a vesztesek oldalán kell állnia - fogalmazott.

A nemzeti egység erősítésének másik eleme az anyaországi és a határon túli magyarok közötti szerves kapcsolatok ápolása és olyan helyzet teremtése, amikor félelem nélkül újra egymásra találhat a magyarság határon innen és túl.

Jelezte, a szomszéd országokkal és a határon túli magyarokkal való kapcsolatnál két rendező elvet kell érvényesíteni: az egyik az európai határok megváltoztathatatlansága, a másik a gyámkodás nélküli felelősségvállalás a határon túli magyarok iránt. Ha a két elvet együtt tudjuk alkalmazni, az elősegíti a határon túli magyarok státuszának növelést és egyben a térség biztonságának és békéjének megteremtését, fenntartását.

Balogh András kitért arra, államfőként - akinek alapvető feladata a magyar érdekek és törekvések megjelenítése a világban - örömmel vállalná az elmúlt két évtizedben kialakult magyar külpolitika fő irányait.

Szavai szerint Magyarország létfontosságú érdeke szuverenitásának megőrzése és a külvilággal a politikai, a gazdasági, a tudományos és a kulturális kapcsolatok fejlesztése.



Az LMP nem vette fel a szavazólapot


A Lehet Más a Politika (LMP) parlamenti frakciójának tagjai az államfőválasztáson nem vették fel a szavazólapot, mert a párt sem Balogh András, sem pedig Schmitt Pál köztársaságielnök-jelöltet nem tartja megfelelőnek a pozícióra - mondta Schiffer András frakcióvezető kedden újságíróknak.

"A köztársasági elnök személyének egy világos cezúrát kell kifejeznie a jogállami és a nem jogállami rendszer között" - közölte az LMP-s politikus, aki Schmitt Pál államfőjelölt azon kijelentésére, miszerint a nép a szuverén hatalmát átruházta egyetlen pártszövetségre, azt felelte: a nép parlamenti képviselőkre ruházza át a hatalmát és nem egyetlen pártszövetségre.
A KDNP-Fidesz pártszövetségen kívül három másik párt is jelen van a parlamentben, "bár erről olykor meg szoktak feledkezni" - fogalmazott.

Újra Schmitt Pál beszédére utalva Schiffer András azt mondta: ha egy köztársaságielnök-jelölt szájából elhangzik az, hogy nem kíván ellensúly lenni, az komoly kérdéseket vet fel.
Egy alkotmányos demokráciában a köztársasági elnök ellensúly éppúgy, ahogy ellensúly az Alkotmánybíróság vagy a bírói kar, és ezzel az államfőjelöltnek tisztában kell lennie - tette hozzá.
Hangsúlyozta: az LMP azt várja a Magyar Köztársaság mindenkori elnökétől, hogy hatékony ellensúlyt képezzen a kormányzati hatalommal szemben.

Az LMP azonban tiszteletben fogja tartani a választás eredményét, és a megválasztott köztársasági elnökkel aggályaik ellenére együtt fognak működni - jelentette ki.
Arra az újságírói kérdésre, hogy miért vesz részt az LMP egy olyan flashmobon az államfőválasztás szünetében, amelyen olyanok vesznek részt, akik nem tartják jó jelöltnek Schmitt Pált, azt válaszolta: nem tudja milyen akcióról van szó, kimennek és megnézik.
A Kossuth téren a parlamenti szünet idején egy közösségi portálon szerveződött csoport mintegy húsz képviselője egy molinót feszített ki, amelyen a "Schmitt's no good" angol nyelvű felirat volt olvasható.

A néhány percig tartó akcióhoz rövid ideig az LMP-sek is csatlakoztak.
Forrás: HírExtra/MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását