2024. május 19. - Ivó, Milán

Géntérkép: bukás, vagy a jövő lehetősége?

Tíz évvel azután, hogy Bill Clinton akkori amerikai elnök és Tony Blair volt brit kormányfő bejelentette: elkészült az első emberi géntérkép, az orvostudomány még mindig vár a beígért előnyökre. A biológusok számára az emberi genom az egyik meglepetést hozta a másik után, ám a hárommilliárd dolláros projekt elsődleges célját - kikutatni az olyan elterjedt betegségek gyökerét, mint a rák és az Alzheimer-kór, majd kidolgozni a kezelést - mindeddig nem sikerült elérni.
2010. június 28. hétfő 09:26 - HírExtra
A The New York Times riportja szerint tízévi erőlködés után a genetikusok szinte visszajutottak a kiinduló négyzetre a gyakori betegségek okainak kutatásában.

A genom korlátozott gyógyítási hasznának egyik jele a szívbetegségek genetikai előrejelzésére irányuló kísérlet kudarca volt. A bostoni női kórház Nina P. Paynter vezette orvoscsoportja 101 olyan genetikai változatot vizsgált meg, amelyet különböző genomkutatások szerint statisztikailag összefüggésbe lehetett hozni szívbetegségekkel. Ezek a változatok azonban nem segítettek abban, hogy meg lehessen jósolni a betegséget a vizsgálat keretében 12 éven át figyelemmel kísért 19 ezer nő esetében. Paynter a The Journal of the American Medical Association című folyóiratban kifejtette, hogy a régimódi, családtörténeti megközelítés jobb kalauznak bizonyult...

Pedig 2000. június 26-án az első emberi géntérkép elkészültét bejelentve Clinton még azt hangoztatta, hogy ez az eszköz "forradalmasítani fogja a legtöbb vagy akár valamennyi emberi betegség diagnózisát, megelőzését és kezelését". Francis Collin, az országos egészségügyi kutatóhálózat (NIH) genomintézetének akkori igazgatója is arról beszélt sajtóértekezletén, hogy 10 év múlva megvalósul a betegségek genetikai diagnózisa, további öt év elteltével pedig a genetikai gyógyítás is megkezdődhet.

A gyógyszeripar dollármilliárdokat fektetett be a genomtitkok feltárásába, és már több genomalapú gyógyszert dobott piacra. Ám kitűnt, hogy a legtöbb betegség genetikája bonyolultabb a feltételezettnél, és bizony még sok évbe telik, mire új génkezelések jelennek meg, átalakítva az orvoslást. "A genomika a tudományos kutatás módszere, nem a gyógyításé" - szögezte le Harold Varmus rákkutató, az amerikai országos rákkutató intézet kijelölt igazgatója.

Az utóbbi évtizedben az emberi genomban számos, betegségekkel összefüggésbe hozható módosulatot fedezték fel, de a legtöbb esetben ez csak kis részben jelezte előre a megbetegedés kockázatát. A tudósok attól tartanak, hogy sok olyan genetikai változat, amely a felmérések szerint betegséghez kapcsolódik, statisztikai illúziónak bizonyulhat.

Paragdigmaváltás

Az Emberi Genom Projekt 1989-ben indult azzal a céllal, hogy azonosítsák az ember genetikai térképében szereplő hárommilliárd bázispárt, megkeressék a betegségek genetikai gyökerét, majd kialakítsák a gyógymódot. A következő lépés azoknak a genetikai változatoknak a kimutatása volt, amelyek növelik az olyan megbetegedések esélyét, mint a rák vagy a cukorbetegség.

Abban az időben túlságosan költséges lett volna arra gondolni, hogy a betegek genomjának teljes sorrendjét kimutassák, szekvenálják. Ezért a genomnak csak azokat a részeit vizsgálták, amelyek sok embernél tartalmaznak eltérő DNS-szakaszt. Ám ez az egyszerűsítés egyáltalán nem volt sikeres.

A második lépés során azt kutatták, hogy az eltérő változatok között akad-e olyan, amely gyakrabban fordul elő az adott betegségben szenvedő személyeknél, mint az egészséges embereknél. Ezekhez a tanulmányokhoz sok betegre volt szükség, és mindegyik dollármilliókba került. 2009-ig több mint 400 ilyen vizsgálat készült, és ezzel a módszerrel több száz gyakori genetikai változatot hoztak statisztikai összefüggésbe bizonyos betegségekkel.

A legtöbb betegségnél azonban a sűrűn előforduló genetikai változatokról kiderült, hogy a genetikai kockázatnak csak egy töredékét magyarázzák meg. Ma valószínűbbnek tűnik, hogy minden elterjedt betegséget ritka változatok együttese okoz - olyan ritka variánsokról van szó, amelyek nem szerepelnek az emberi génváltozatokban előforduló közös mintákat feltáró International HapMap Project katalógusában.

"Máig a genom 850, jobbára génközeli részét hozták összefüggésbe gyakori betegségekkel" - közölte Eric S. Lander, a Massachusetts állambeli Cambridge-ben működő Broad Institute igazgatója, a HapMap-vállalkozás vezetője.

Csakhogy a betegségekhez kapcsolódó helyek zöme nem a génekben található - vagyis nem azokban a DNS-részekben, amelyek a sejt fehérjetermelését irányítják -, és nincs ismert biológiai funkciójuk, ami annak feltételezésére késztet egyes genetikusokat, hogy az összefüggés más, nem genetikai okokkal magyarázható. A tudományág művelői között terjed az a szemlélet, hogy a gyakori betegségek fő okozói a ritka variánsok. A Cell (Sejt) című tudományos folyóirat április 16-i száma ezt a megközelítést "az emberi genetikában végbement jelentős paradigmaváltásként" méltatta.

Az egyedüli becsületes válasz


A ritka génváltozatokat csak úgy lehet megtalálni, hogy szekvenálják az adott személy teljes genomját, vagy legalább a genom minden olyan régióját, amelynek szerepe van a genetikai kódolásban. Ma már ez megvalósítható, mivel a szekvenálás költsége a korábbi töredékére csökkent. Az első teljes humán genomvizsgálat 2003-ban 500 millió dollárba került, jövőre pedig várhatólag már 5-10 ezer dollárért el lehet végezni.

Míg a genom 10 év alatt nem sokat ért el a gyógyításban, az alaptudomány szempontjából egészen más a történet. A genomkutatás átalakította a biológiát, meglepetések egész sorozatát produkálva.

Ahogy mind több ember genomját írják le teljes egészében, talán jobban meg fogják érteni a genetikai betegségek okait, de ma még nem lehet garantálni, hogy ez a gyógyítást is lehetővé teszi. Ha minden népbetegséget egy csomó ritka genetikai változat együttese vált ki, nemigen lehet gyógyszert kifejleszteni.

"Az egyedüli becsületes válasz az lehet, hogy nem tudjuk, lehetséges lesz-e - vélekedett Lander. - Az ember előnyben részesítheti az optimista vagy a pesszimista szemléletet, de a legjobb a pragmatikus megközelítés".
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását