Bőg a tehén

Elsősorban a tehenek hangjainak felismerésére dolgozott ki számítógépes szoftvert egy német kutató. Gerhard Jahns, az észak-németországi Wendeburgban élő agrárkutató korábban a braunschweigi mezőgazdasági kutatóintézetben dolgozott, és éveken át foglalkozott az állati hangok számítógépes azonosításával.

Az eljárás módszertanát az emberi hang metódusaira alapozta a kutató. Indoklása szerint a gerincesek (ugye a tarajos gőte és az elefánt is ebbe az altörzsbe tartoznak) hangképzése pszichológiailag nagyon hasonló, ezért a szarvasmarhák kommunikációs szokásait összevethetjük az emberiségével, így hosszú évek munkájának eredményeként lefordítható a tehénbőgés az emberi egyedfejlődés során kifejlődött nyelvek mindegyikére.

A HírExtra etológiában felkészültnek nem nevezhető munkatársai szerint azonban a német tudós cáfolja önmagát a tehenek szófukarságáról alkotott véleményével. Gerhard Jahns ugyanis a tudományos kutatás gyötrelmes évei alatt 10 szót tudott kicsikarni a tejelő állatoktól.

Elmondása szerint a tehenek azért szófukarok, mert zsákmányállatként az evolúciós fejlődésnek megfelelően nem használnak fájdalmat jelző hangokat, ugyanis azzal sérülésük esetén csak további ragadozókat csábítanának magukhoz. Emellett "beszédükben" a szomjúság és az éhség között sem tesznek különbséget.

Éhes és szomjas

A hangképzés pszichológiáját tekintve ezek szerint az emberek sem tesznek különbséget éhség és szomjúság között, azaz ha azt mondom, hogy éhes vagyok, akkor simán jelentheti azt, hogy szomjas vagyok valójában. Vagy ez az egész marhaság és a tehén igenis el tudja dönteni, hogy éhségét vagy szomjúságát kommunikálja környezetének.

A német kutató sem elfogult kutatási eredményeivel és az ezekre alapozott számítógépes rendszerrel. Az éhes vagy szomjas állatokat ugyan teljes bizonyossággal kiszűri a rendszer, azonban a fejésre kész állatokat már csak 74 százalékos pontossággal tudja elkülöníteni, ezért Gerhard Jahns még nem tartja gyakorlatban is bevethetőnek a rendszert. Szeretné csökkenteni a hibaszázalékokat, valamint a mellékzörejek kiszűrésén is dolgoznak kollégáival.

A tudós jövőképe szerint ugyanis számítógépes rendszerrel cserélnék le a gazdaságok a tehenészeket. A cyber-tehenész segítségével már most 88 százalékos biztonsággal beazonosíthatók a fogamzásra kész tehenek. Különösen a tenyésztők számára fontos tudni, hogy mikor lesz sikeres a megtermékenyítés. A gazdák a rendszer segítségével látható és hallható jelet kapnak a számítógépükre, és azonnal cselekedhetnek. Jahns szerint a rendszer előnyei közé tartozik, hogy éjjel-nappal működhet az istállóban anélkül, hogy akadályozná az állatok természetes viselkedését.

Besír a gazda

Szerettük volna megtudni a magyar gazdák véleményét, hozzáállásukat a német agrárkutató tehénszótárának gyakorlati hasznáról. Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő elmondta, az állattartók nem a hang alapján következtetnek a tehenek elemi szükségleteire. " Az ivarzáshoz nem kell az állat hangját vizsgálnom, a tüneteket mutatják hang nélkül is: ugrálnak egymásra, társaikat zaklatják. Ez egy telepvezetőnek feltűnik és a fülszám alapján könnyen tudja rendezni az üzekedni vágyó állatokat. El tudom azonban képzelni, hogy hangjelzés alapján is lehet következtetni ezekre a jelenségekre. Van olyan gazda, akinek megfigyelése szerint bizonyos zeneszámokra több tejet ad a tehén…"

A számítógéppel vezérelt szarvasmarhatartást azonban nehezen tudja elképzelni a gyakorlatban a mezőgazdasági szakértő. "Egy műszakvezetőnek mindenképpen az állatok közelében kell lennie, nem látom logikusnak sem, hogy a közeljövőben ez az új módszer elterjedhetne. Egy gazda olyan dolgokat tud a tehenéről, amit a gépek sosem fognak kiszűrni. Végig kell menni napjában kétszer, háromszor, de a telep dolgozói is többször találkoznak az állatokkal, így szintén észre vehetik a beteg vagy párosodni vágyó állatokat. Mindazonáltal egy jó szemű gazda 90-95 százalékos bizonyossággal meg tudja állapítani tehene állapotát."

Nem olcsó mulatság

A tehenek megtermékenyítése "nem olcsó mulatság". Éppen ezért az üzekedni vágyó szarvasmarhák monitoringozására már létezik jól bevált számítógépes program. " A gazda be tudja táplálni a programba a legutóbbi megtermékenyítés, az ellés, az elválasztás dátumát. Rögzíti a program a napi tejmennyiséget, a tejzsír mértékét, az állat születési dátumát és még rengeteg adatot. A telepvezető pedig az egyik programpontban lekérheti, hogy melyik tehénnél várható ivarzás, így nem kell minden állathoz külön kihívni a megtermékenyítésért felelős szakembert, mert ez nem lenne gazdaságos."

Dr. Kiss István elmondta, hogy elég kritikus helyzetben van ma az állattenyésztés nem csak Magyarországon, hanem világviszonylatban is. "Biztosra veszem, hogy a közeljövőben nem sokan fognak pénzt áldozni egy ilyen rendszer bevezetésére. Nagyon nagy rizikóval jár az állatállományt telepvezető nélkül hagyni, én biztosan nem bíznám csak gépekre a saját teheneimet. Kutatási témaként azonban jónak és érdekesnek tartom a német kutató munkásságát."