A zalai Belezna és a somogyi Őrtilos közelében, a magyar-horvát határfolyónak számító Mura magyar oldalán sikerült beazonosítani a vár helyét, ahol nyáron megkezdődhet a régészeti feltárás.

A dédapja szigetvári küzdelmét megörökítő Szigeti veszedelem írója 1661-ben építtette a Zrínyi-Újvárat, amely mindössze három évig állt. A törökök ugyanis - győztes csatájuk után - a földdel tették egyenlővé, és ezzel évszázadokra a feledés homályába merült - idézte fel az MTI-Pressnek Padányi József, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára a Beleznán e témában tartott konferencia apropóján.

Földvár lévén nem maradtak kőfalak, épületek, rablásra kiszemelhető területek, ezért sem volt információ az erőd pontos helyéről. Hosszú ideig a kutatók is azon vitatkoztak, hogy hol állt valójában. Az áttörést három évvel ezelőtt egy műszeres kutatás hozta meg, amelynek során indirekt módon próbáltak bizonyítékot találni a régészek és a történészek.

- Nem a vár helyét kerestük, hanem 1664-es ostromának a nyomait. Sem előtte, sem utána ezen a területen nem volt nagy kiterjedésű csata, így többek között a meglelt puskagolyók révén igazolni tudtuk, hogy hol állt a földvár - részletezte a kutató.

Most már bizonyos, hogy a zalai-somogyi megyehatáron épült az erőd, maga a vár a mostani somogyi területen, a védművek egy része pedig Zalában. A Mura túlpartján, horvát oldalon egy ellenerőd is állt.

Padányi József úgy fogalmazott: Zrínyi Miklós korának katonai zsenije volt. Olyan pontra telepítette a várat, ahonnan a Muraközbe vezető vízi átjárót ellenőrizni tudta. Itt olyan gázló volt - és híd is állt -, amelyet a közeli Kanizsa várát megszálló törökök szintén előszeretettel használtak portyázásaik során. A hadvezér úgy építtette meg az erődöt, hogy a területet egy dombvonulat védte, három oldalról pedig víz fogta közre. Két oldalról a Mura, harmadik oldalán pedig egy felduzzasztott halastó ölelte. Zrínyi a terep kínálta lehetőségeket is kihasználta: például nem vágatta ki a növényzetet, hanem beépíttette azokat a várba. A támadó törökök egy nagyjából 300 méter széles sávba szorultak be, aminek következtében a védők nagy pusztítást tudtak végezni körükben.

Szulejmán síremlékének kupolája

Zrínyi hadserege nem volt nagy, mindössze néhány száz főből állt, a vár azonban stratégiailag jelentős szerepet töltött be. A Muraközt, saját birtokait, de a hazát is védte vele. A nehezen bevehető erődöt a majdnem egyhónapos véres ostrom után végül mégis csak el tudták foglalni a törökök.

Hogy végre pontosan meg lehessen határozni az egykori vár helyét és belső szerkezetét, azt a Nemzeti Kulturális Alap régészeti kollégiumánál elnyert másfél millió forint segítheti. Ennek az összegnek a felhasználásával a Somogy és a Zala megyei múzeumi igazgatóság nyáron megkezdheti az alaposabb régészeti kutatást az egyébként nehéz, erdős terepen.

Vándor László, a Zala megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója már az 1970-es évektől igyekezett beazonosítani a helyszínt, a pontos leírást pedig az 1990-es évekre sikerült megadnia. Ennek nyomán a Hadtörténeti Intézettel és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel az utóbbi években térképészetileg is felmérték az erődöt, és ekkor végezték el a szondázó ásatást is.

Az akkor e területen talált tárgyi emlékekről elmondta, hogy rengeteg kilőtt golyóra leltek, továbbá néhány kerámia és kályhacsempe is előkerült. Most leginkább a vár kútját szeretnék megtalálni, mert az a korabeli leírásokból ismert, hogy ennek különös jelentősége volt. - Amikor a törökök elfoglalták a várat, az oda beszorult és menekülni nem tudó őrséget lemészárolták, a holttesteket pedig a kútba szórták. Ez bosszú volt, ugyanis a kúton állt az a kupola, amelyet Szulejmán szultán szigetvári síremlékéről hozott el Zrínyi. A törökök ezt vissza is vitték - idézte fel.

Ha sikerül feltárni a várat, nem titkolt cél, hogy valamiképpen bemutathatóvá tegyék a történelmet kedvelő turisták számára. Jancsecz Lajos, Belezna polgármestere felfedte, hogy a tervek megvalósítása érdekében a környékbeli településekkel is összefogtak, hogy együtt pályázzanak. Úgy fogalmazott, hogy ha Horvátország is belép az Európai Unióba, "akár fürdőnadrágban is jöhetnének" szomszédjaink, akik talán még nagyobb becsben tartják a Zrínyieket.

Azt már Padányi József tette hozzá, hogy a közelben húzódó, még az 1950-es években épült erődvonallal, vagyis a magyar Maginot-vonallal kiegészítve egyfajta történelmi tanösvényt is létrehozhatnának a térségben. Ezzel nemcsak a szinte elfeledett történelmi örökség válik megismerhetővé, hanem turisztikai szempontból kitörési lehetőséget is biztosítana a vadregényes határ menti vidéknek.