Pokorni: az államnak nagyobb szerepet kell vállalnia a közoktatásban

Mint mondta, a magyar közoktatást elviekben "két kariatida", azaz pillér kellene, hogy tartsa. Az egyik a központi költségvetés, a másik az önkormányzat. Az egyik tartóoszlop azonban "szép csendben lelépett, és rátolta a súlyt a másik vállára" - tette hozzá.
Úgy fogalmazott, hogy nyolc évvel ezelőtt egy elsős gyermek finanszírozására 185 ezer forintot szánt a költségvetés, azóta - mivel jócskán inflálódott a forint - ennek az összegnek több mint 300 ezer forintnak kellene lennie. Most január elsejével módosultak a normatívák: nem háromszázezer egy elsős gyerek normatív támogatása, hanem 132 ezer forint, "ami nagyon durva, több mint 50 ezer forinttal kevesebb, mint nyolc évvel ezelőtt volt" - mondta a politikus.

Hozzátette: az állam, a központi költségvetés egyre kisebb szerepet vállal az oktatás finanszírozásában, ezért a következő kormányra vár, hogy ezen változtasson. Jelenleg az önkormányzat "vette a vállára az erkélyt", ő vállal egyre nagyobb terhet a közoktatási feladatokból, ennek a következménye az, amit látunk - fejtette ki álláspontját Pokorni Zoltán.

A magyar közoktatás jelenlegi állapotáról úgy nyilatkozott: az elmúlt nyolc évben 2.400 óvodát és iskolát vontak össze, illetve szerveztek át, 1.300 ellátási hely pedig bezárta kapuit, azaz megszűnt. Huszonötezer fölött van az elbocsátott tanárok száma. "A pénztelenség napi szinten kitapintható", a délelőtti tanórák megtartásán kívül alig jut valamire pénz, például kirándulások, nyári táborok, szakkörök, színjátszó körök vagy énekkar megszervezésére, pedig nagyon fontos lenne.

Hangsúlyozta: a terveik között egyebek mellett az szerepel, hogy legalább a pedagógusok bérét garantálja a központi költségvetés, ez egy nagyon jelentős növekedést jelentene. "Ma durván 40 százalékban fedi le a központi költségvetés a közoktatási feladatokat és 60-at tol az önkormányzatra, egyházra, alapítványra", ha a béreket garantálja központilag, akkor az azt jelenti, hogy közel nyolcvan százalékkal juthatna több, vagyis megduplázza a szerepvállalását az állam - részletezte a Fidesz alelnök.

Az MTI kérdésére azt mondta: a pedagóguspálya vonzereje ma nagyon gyenge, elöregedőben van a pálya, tíz éven belül nyugdíjba megy a ma dolgozó pedagógusok egyharmada. Emellett van néhány terület, ahol idén vagy jövőre hiánnyal kell szembesülni. Példaként említette, hogy 2009 szeptemberében - már a mesterképzés keretében - egy fő jelentkezett kémia tanárnak és négy fizika tanárnak az országban. "Hogy baj van, azt jól mutatják ezek a számok" - emelte ki.

A jövedelmi viszonyokkal is baj van, még országos viszonylatban is. A legkirívóbb helyzet a férfiak fizetésében mutatkozik meg: egy 10 éve pályán lévő egyetemi diplomás férfi pedagógus negyven százalékát keresi hasonló, 10 éve pályán lévő diplomás, más munkakörben lévő férfitársánál. Emiatt vállal 60 százalékuk iskolán kívüli plusz munkát - közölte.

Mindenki tudja, hogy érdemben kell javítani a pedagógusok helyzetén - mondta, hozzátéve, hogy "pedagógusok nélkül teljesen fölösleges modernizációs terveket szövögetni, ha nem lesz, aki végrehajtsa". S hogy miért nem akarnak mégsem javítani a pedagógusok helyzetén az oktatáspolitikusok? - tette fel a kérdést Pokorni Zoltán, aki meg is adta a választ, mert - mint mondta - ez "nagyon drága" lenne. 160 ezer pedagógus van Magyarországon, az ő jövedelmi viszonyaikat érdemben befolyásolni "ez nagyon-nagyon drága" - mutatott rá a párt alelnöke.

Megjegyezte: a jövedelem emelésében pedig szakmai különbséget kellene tenni a jól és a kevésbé jól dolgozók között. Jelenleg az oktatásügyet kizárólag statisztikai és pénzügyi szempontból méri a rendszer. Szakmai, tartalmi szempontból nem - fűzte hozzá.