A neves egyiptológus abból az alkalomból nyilatkozott az MTI-nek, hogy a budapesti Tutanhamon-kiállítás keretében hétfőn este előadást tart a VAM Design Centerben.
"A leletanyagnak mindössze 30 százalékát dolgozták fel megfelelően.

sírkamra felfedezésekor a kutatókat például az aranyozott koporsó alakja, feliratai, díszítése foglalkoztatta, napjainkban azonban azt is fontos tudni, hogy milyen aranyat használtak: délről, Núbiából származott-e, vagy pedig importálták. Honnan és milyen faanyagot szállítottak ehhez a Nílus-menti birodalomba? A híres aranymaszkot sem vizsgálták soha. Rengeteg fontos kérdés maradt megválaszolatlan, nagyon alapos kutatások kellenek, és ha egyszer ezek elkészülnek, akkor kezdhetünk csak el gondolkodni magáról a sírkamráról. Kinek készült, Tutanhamonnak vagy másnak, hogyan állították össze, honnan hozták a túlvilági útravalót?" - magyarázta az egyiptológus.

Kitért a Howard Carter-expedíció dokumentációjára is, amelyet szintén a Griffith Intézetben őriznek, és amelynek digitalizálása 3-4 hónapon belül befejeződik. A leletek számbavételekor a feljegyzéseiket az expedíció tagjai kártyákra írták - ezekből 3150 darabot őriznek, kétezer fényképpel és több mint ötezer oldalnyi jegyzettel egyetemben. A Carter-hagyaték digitalizálásának ötlete tíz éve merült fel, amikor a Griffith Intézet munkatársai Jaromir Malekkel az élen kiszámolták, hogy a Tutanhamon-leletegyüttes 70 százaléka feldolgozatlan, és e munka elvégzésére - amennyiben nem teszik elérhetővé a dokumentációt az interneten keresztül - 150 év szükséges.

"Ez irreálisan sok, másrészt ez a leletanyag nem csupán az egyiptológusoké, és nem kizárólag Egyiptomé, hanem az egész emberiségé. Arra a következtetésre jutottunk, hogy az összes dokumentumot, feljegyzést, fényképet elérhetővé tesszük a világhálón keresztül. Így bárki, legyen az illető egyiptológus, egyetemista, laikus érdeklődő vagy akár egy iskolás, akinek az ókori Egyiptomról kell esszét írnia, megtalálhatja az interneten a szükséges anyagokat.

A munka 95 százalékát végeztük el eddig, a befejezéshez még további 3-4 hónapra van szükségünk. A fennmaradt anyag Howard Carter munkatársáé, Alfred Lucasé, aki a tárgyak konzerválásáért és restaurálásáért volt felelős. Munkája során rengeteg feljegyzést készített arról, hogy milyen anyagokat alkalmazott. Amikor elkezdtük vizsgálni őket, úgy véltük, hogy ezek a feljegyzések a legkevésbé fontosak. Tévedtünk, nagyon jelentősek, mivel általuk pontosan megismerhetjük, hogyan nézett ki az adott tárgy, amikor megtalálták, hogyan javították meg, milyen kemikáliákat használtak a konzerválásra. Ezeket az adatokat napjainkban is fontos tudnia egy restaurátornak, ha dolga akad valamilyen lelettel" - fogalmazott Malek.

Az egyiptológus saját jelenlegi kutatásaival kapcsolatban elmondta, hogy a szakkarai szerapeum falába karcolt graffitókkal (feliratokkal) foglalkozik.

"A szerapeum nagy kiterjedésű földalatti járatkomplexum, ahol Ptáh isten szent állatait, az Ápisz bikákat temették el. Mindig csupán egyetlen Ápisz bika volt, amelyet, amikor kimúlt, mumifikálták, és ugyanúgy temették el, ahogy az embereket. A hivatalos feliratok mellett rengeteg olyan graffito maradt fenn, amelyeket a temetési előkészületekben részt vevő egyszerű emberek hagytak hátra.

Elég sokat tudunk a korabeli elitről, a magas rangú papságról, annál kevesebbet az egyszerű emberekről. Ezek a graffitók róluk szólnak: feltüntetik például, hogy ki kinek a fia - számunkra ezt fontos ismerni, mivel előfordulhat, hogy ugyanezt a nevet megtaláljuk valahol másutt, például egy emlékművön" - emelte ki az igazgató.