2024. május 4. - Mónika, Flórián

Kiderült mi a baja az LMP-nek a szociális kártyával

Bár az LMP kiadott egy nyilatkozatot a szociális kártyát és Bokros Lajost támadva, de senki nem tudta, hogy mik pontosan a párt üggyel kapcsolatos ellenérvei. A HírExtra kiderítette!
2010. január 6. szerda 14:19 - Pásztor Balázs
Célkeresztben a bajusz

A Lehet Más a Politika hétfőn kiadott egy nyilatkozatot - és egy hozzá csatolt nyílt levelet - amelyben élésen támadta a szociális kártya bevezetését, és Bokros Lajos „pálfordulását”. Az ökopárt azt sérelmezte, hogy az MDF népi kezdeményezéssel kívánja támogatni a szociális kártya bevezetését, noha pár nappal a bejelentése előtt még maga Bokros Lajos is úgy fogalmazott, hogy a kártya bevezetését csak „bizonyos helyeken, bizonyos körülmények között” tudja elképzelni. Így Bokros Lajos szerintük elvesztette az eddig szinte megkérdőjelezhetetlen szakpolitikai hitelességét.

Sokan ezt a lépést csupán Bokrosba való belekötésnek, sárdobálásnak tekintették - még az LMP weboldalán, a párt támogatói közt is voltak ilyen hozzászólások - a szociális kártya ügyét pedig egyszerű indoknak. Az MDF válasza más irányból közelítette meg a kirohanást: ők újra hangsúlyozták, hogy csupán a kártyával értenek egyet, ám egészen más módon, mint a monoki polgármester. „A szociális kártyát jó megoldásnak tartjuk, ha országosan használható, a bankkártyával megegyező módon működő kártyát vezetünk be, amellyel mindent lehet vásárolni - szolgáltatást is - kivéve alkohol tartalmú italokat, dohánytermékeket, és nem lehet használni játékgépekhez sem! A mi általunk javasolt megoldás úgy teszi célzottabbá támogatást, hogy nem korlátozza a családokat az életvitelükhöz szükséges javak beszerzésében.” - áll az MDF válaszában, és hozzáteszik, hogy így igaz Bokros mondata is, tehát nem vesztette el hitelét.

Indokok-hiánya?


A szakértő, MB véleménye
A segélyezés elenyésző részét alkotja csak a költségvetés kiadásainak: azt hinni, hogy a segélyezés miatt magasak az adók, félreértés. A rendszeres szociális segélyezésre fordított összeg az összes szociális célú támogatásoknak csak egy szinte jelentéktelen része (1,5%-a), a GDP-nek pedig mindösszesen 0,1%-a volt (Firle és Szabó, 2007, 9. o.)
A jelenlegi rendszerben rendszeres szociális segélyre (amelynek összege a család nagyságával, elsősorban a gyermekek számával növekszik) csak az 55 év felettiek, az egészségkárosodottak és a 14 év alatti gyermek(ek)et nevelők jogosultak (Szoc. tv. 37/B. §), és az ellátás összege nem haladhatja meg a minimumbér összegét (37/C. §).

Mindenki más csak a rendelkezésre álló támogatásra jogosult, amelynek összege megegyezik az öregségi nyugdíjminimum összegével (28 500 forint), ami majdnem pontosan a nettó minimumbér (58 ezer forint) fele, a – gyermektelen, egyszemélyes háztartásra vonatkozó – létminimum (71 736 forint) 40%-a (KSH, 2009). Ami egy egyszemelyes háztartás létminimumának is csak 40%-a, az egy többgyermekes család esetén akár családi pótlékkal együtt sem feltétlenül véd meg, még a legszélsőségesebb nyomortól sem. Gyakori tévedés, hogy a segélyek és egy több gyermekes családnak járó családi pótlék összegét hasonlítják össze a minimálbérrel, ami félreértés (vagy csúsztatás), hiszen a családi pótlék (hiszen az egy univerzális ellátás) minden gyermek után jár, rászorultságtól és munkavégzéstől függetlenül.

De ezt a kevés pénzt is kevesen kapják. Becslések szerint, a segélyre jogosultak alig több mint fele kap ténylegesen ellátást (a felvételi arány 55-57%-os, ld. Firle és Szabó, 2007, 31. o). A segélyezésre tehát nem költünk sokat sem abból a szempontból, hogy jelentős kiadást jelentene a költségvetésen belül, sem abból a szempontból, hogy túl sokan, vagy túl sokat kapnának.

Tévedés továbbá az "adófizetők" és "ellátottak" szembeállítása. A költségvetés szociális célú támogatásain belül (a nyugdíjakat nem ideszámítva) mindösszesen 3,5% a jövedelemigazoláshoz kötött (tehát rászorultság alapján célzott) ellátás. A szociális célű támogatások többsége tehát vagy demogrant típusú univerzális ellátás (mint amilyen a családi pótlék) vagy biztosítási alapú juttatás (amelyek összege a korábbi befizetésektől függ). Szinte mindannyian adófizetők és ellátottak vagyunk - egyszerre.

A szegényeknek célzott ellátások eltörpülnek a közép- és felsőközéposztályoknak juttatott támogatásokkal szemben is. Például, 2004-ben rendszeres szociális segélyezésre 2004-ben 27,5 milliárd forintot költött a magyar állam, míg ugyanebben az évben nagyjából hatszor ennyit, 160 milliárd forintot (Hegedűs et al., 2007, 38. o.) olyan lakástámogatásokra, amelyek elsősorban a közép- és felső-középosztályokhoz jutottak el, és amelyekből a szegények szinte semmit sem profitáltak. Erre példa az a lakáshitelekhez kapcsolódó adókedvezmény, amelynek több mint 60 százaléka a lakosság legfelső jövedelmi ötödének jutott (2003-as adat; Hegedűs, 2006, 86-87. o.).
Azonban mind a portálon, mind szakmai körökben sokkal hangsúlyosabb volt a szociális kártya ellenzésének az oka - pontosabban annak hiánya. Ugyanis a zöldpárt indokként csak ennyit fűzött hozzá: „a szociális kártya bevezetését ugyanis egyetlen valódi szakmai érv sem támasztja alá: a hivatkozott társadalmi problémák kezelésére a szociális kártya nem alkalmas.” A párt weboldalán már maguk a pártszimpatizánsok támadták az LMP-t, hogy ez így pont olyan, mint a többi párt indokolatlan sárdobálása, és ez így nem igazán más... - valamint sok szimpatizáns a kártya ötletével is egyetértett.

Bár az egyik komment MB-től - aki valószínűleg egy párttag - komolyan, szakmai érvekkel alátámasztva fejtegeti azt, hogy a kiadások mekkora része ilyesfajta segély, és hogy „csupán” a segélyezettek 10 százaléka használja fel azt nem kívánt módon- valamint megemlíti az "adófizetők" és "ellátottak" szembeállítását is. De ez még nem elégítette ki a kommentelők igényeit. Ezért a HírExtra felkereste az LMP-t, és kiderítette, hogy mi az ökopárt ellenzésének fő pontjai.

Ellenérvek


A kommentek közül azt megtudtuk, hogy a kezdeményezés „egyrészt alkotmányellenes, ezért nem túl szerencsés ha egy párt támogatja azt”. De bővebben Szombati Kristóf, az LMP választmányi tagja, és egyben a roma politika szakszóvivője válaszolt portálunk megkeresésére, és három fő pontban összegezte az LMP ellenérveit.

„1. A kártya bevezetése ellen felhozható legfontosabb szakmai érv az, hogy annak automatikusan kialakulna a másodlagos - fekete - piaca. Vegyük a legális bódítószereket meg nem vető Csabát, akit egy szép napon azzal értesítenek, hogy mától bizony nem költheti segélyét sörre. Csaba begurul, szalad a boltba, ahol kiderül, hogy ő valóban nem veheti le azt a bizonyos terméket a polcról. Szerencsére ott áll mellette általános iskolai osztálytársa, Mari, akinek megesik a szíve a fiún. Mari gondol egyet és megkéri Csabát, hogy vegyen neki egy kiló kenyeret. Ő közben már a pultra is helyezte a védőitalt. Két perc múlva kicserélik az árut és mindketten vígan bandukolnak hazafelé. Nem kétséges, hogy a kártya bevezetésére ilyen és ehhez hasonló módszerekkel reagálna a furfangos cigány és nem cigány. A szociális és jóléti juttatásokat nem rendeltetés szerint felhasználó rászorulókat a kártya NEM lesz képes meggátolni abban, hogy a kívánt termékhez, szolgáltatáshoz hozzájussanak.

2. Miközben a szociális kártya bevezetése nagy valószínűséggel nem érné el a támogatói által kívánt hatást, a kártya használatára kényszerített állampolgárok életét garantáltan pokollá tenné azzal, hogy megfosztaná őket a készpénz-használat lehetőségétől. Gondoljunk bele mi lenne, ha mi is kártyára kapnánk a családi pótlékot, és kislányunk azzal jönne, hogy fagyit szeretne venni magának az utcánkba tévedő jégkrémárustól! Szaladnánk a szomszédhoz kölcsönért, nemde? No, de mi van, ha a szomszéd csak kamatra ad? Belegondoltak már? A szociális kártya bevezetése azzal a negatív következménnyel járna, hogy kiírná használóit a készpénz, és ezzel a "normális emberek" világából. Ezzel feltehetőleg még inkább tágulna az a szakadék, ami az "érdemes" és "nem érdemes" magyarokat már ma is elválasztja egymástól.

3. Külön problémát jelent, hogy a kártya bevezetésének költségeit, és az annak használatával járó veszteségeket minden bizonnyal a rászorulókkal fizettetnék meg. Nem nagyon esik róla szó, de pénzbe kerül a kártya előállítása, a használatával járó pénzügyi műveletek elvégzése, az elveszett kártyák letiltása, és (az első ellenérvre visszatérve) a kártyára eladott termékek készpénzre való visszaváltása. Kivel fogja ezeket a költségeket megfizettetni? Az adófizetők vagy a rászorulók? Tessék tippelni! Ezen kívül nehezen elképzelhető, hogy a monopolhelyzetbe kerülő boltosok ne élnének vissza helyzetükkel és ne emelnék meg a náluk beszerezhető termékek árát.

Azt természetesen nem vonom kétségbe, hogy a szociális és jóléti juttatások rendeltetés szerinti felhasználása jogos társadalmi elvárás. (Ugyanakkor nem árt tisztázni, hogy mérvadó becslések szerint a rászoruló családoknak csupán 10 százaléka sorolható a "nem rendeltetés szerinti felhasználó" kategóriájába.) Épp ezért az, aki komolyan aggódik a szenvedélybetegek helyzete és az uzsora-csapda terjedése miatt, jobban teszi, ha a kezelésükre alkalmas családsegítő- és krízis-szolgáltatások fejlesztését, illetve a rendőrség erélyes fellépését követeli városában, falujában. Még jobb, ha olyan politika mellett teszi le voksát, amelyik a pillanatnyi közhangulatot meglovagoló látszatmegoldások helyett valódi megoldásokat kínál a szenvedélybetegség és kamatrabszolgaság gyökerénél lévő társadalmi problémákra: a munkanélküliségre, alacsony iskolázottságra, a megélhetés nehézségeire.

Az LMP azért emelte fel a szavát az ellen a népi kezdeményezés ellen, amelyet a Magyar Demokrata Fórum a szociális kártya bevezetése érdekében indított, mert elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy önmagát mérsékeltnek beállító párt azok mellé állt, akik nem az egyre kezelhetetlenebb méreteket öltő szegénység, hanem a szegények egy jól körülhatárolható csoportja elleni küzdelem kiélezésében érdekeltek. Ezt, a mai politikai légkörben, rendkívül felelőtlen lépésnek tartjuk.”
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását