Az Ipartestületek sem bíznak a költségvetésben

Az IPOSZ elnöke szerint a magyar mikro-, családi vállalkozások átlagban kapacitásuk mintegy 5-5,5 százalékos visszaesését élték meg a válság miatt. Szűcs György utalt arra, hogy a szövetséghez tartozó, mintegy 200 szakmát képviselő kisvállalkozások egyes területen még ennél is kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek.

Példaként említette az építőipart, ahol az utóbbi időben jelentős visszaesést könyveltek el a lakásépítések leállása, a lakáshitelek megváltoztatása miatt, továbbá folyamatosan kiszorulnak a javítás, a karbantartás, a felújítás piacról.

Mindezek kivédésére az IPOSZ igyekezett elérni, hogy legalább az elvégzett építőipari munkát fizesse ki a megrendelő. Az építőiparban érvénybe lépett új szabályozással vélhetően a lánctartozást sikerül majd - elsősorban a közbeszerzéseknél - meggátolni - vélekedett Szűcs György, aki szerint a kint lévő mintegy 350-400 milliárd forint behajtására egyre kevesebb remény van.

A kisvállalkozói érdekképviselet elnöke szerint a mikro- és kisvállalkozások pénzügyi nehézségén némileg javított az Új Magyarország Mikrohitel Program, amely könnyített formában és gyorsan teszi lehetővé a kedvező kamatozású mikro hitel felvételét, akár 10 millió forint felsőhatárig is - tette hozzá. Az idei évet értékelve fontosnak nevezte, hogy 2009-ben megszületett az egyéni vállalkozói törvény, amely a többi között lehetővé teszi a vállalkozás szüneteltetését, és ez idő alatt az érintett egyéni vállalkozók igénybe vehetik a munkanélküli segélyt.

Jövőre nagyobb gondot kell fordítani a két fejlesztési terv összehangolására, a bürokrácia csökkentésére, hogy új források álljanak rendelkezésre a mikro-, családi és kisvállalkozások számára - mondta Szűcs György.