Az LMP módosítaná az alkotmányt? Egyáltalán a párt szerint megfelelő-e az alkotmány jelenlegi formájában?

Általánosságban nézve a helyzetet, a ’89-es jogállami forradalmi vívmányait, a jelenlegi alkotmány alapszerkezetét meg kell őrizni. Azokat a támadásokat, amik megkérdőjelezik a ’89-es fundamentumokat, nagyon keményen vissza kell utasítani. Szembe kell menni azzal a demagógiával is, hogy Magyarországon minden probléma okozója az alkotmány. Bármilyen jogállami kultúrának és a jó kormányzásnak a hiányát még egy jó alkotmány sem pótolhatja - függetlenül az alkotmány számozásától.

De szembe kell néznünk azzal, hogy húsz éve visszatérő és az alkotmányos intézményekbe vetett bizalmat kikezdő körülmény az, hogy az alkotmány bevezetője és megszületésének körülményei egyfajta ideiglenességet sejtet. Miközben nem csak ’89-90-ben, de azok után is jó néhány lényeges alkotmánymódosítás történt - például az EU-csatlakozás miatt. El tudjuk fogadni, hogy egy újabb alkotmánymódosítás gyakorlatilag egy új alkotmány kihirdetésével járjon, ahol pontot tesz végre a parlamenti elit ennek az ideiglenességnek a végére.

Szeretnénk hangsúlyozni, hogy miközben az ideiglenesség megszüntetése egy elfogadható társadalmi igény, önmagában ez nem old meg semmit és az alkotmányos szerkezettel kapcsolatos problémák sem az az eredője, hogy mi van a preambulum szövegében. De azzal együtt, hogy a fundamentumokat meg kell védeni, van egy óriási mulasztás a politikai elit részéről: bármilyen jól kitalált legyen egy alkotmányos szerkezet, nem szabad karbantartás nélkül hagyni. Ez kétszeresen igaz akkor, amikor egy új rendszert hoznak létre. ’89-90-ben csomó mindent nem is lehetett előre modellezni. Ugyanakkor a rövidtávú szavazatszerzés érdekében - és a kialakult szekértábor-háború miatt - ez a karbantartás elmaradt.

Mik lennének az LMP konkrét irányvonalai a karbantartási-műveletek során?

Először is újra kéne gondolni a hatalmi ágak egyensúlyának helyzetét. A mindenkori miniszterelnöki hatalomnak - függetlenül attól, hogy ki a betöltője - túl nagy az ereje, és vele szemben a Parlament ellenőrző funkciói is gyengék. Gondolok itt olyanokra, hogy az interpellációs elutasításoknak legyen valami közjogi következménye, valamint az ombudsmanok és az Állami Számvevőszék pozícióját megerősítésére.

Másodszorra a politikai piac befagyottságának vannak részben a választási rendszerre, de részben az alkotmányra visszavezethető okai. Itt nem csak arra gondolok, hogy az új pártoknak milyen lehetőségei vannak, hanem hogy magukban a személyekben egyfajta kontraszelekció és változatlanság van. Mi szeretnénk, hogy akár alkotmányos szinten is legyen rögzítve, hogy bizonyos közjogi pozíciókat - akár az országgyűlési képviselőséget - meghatározott cikluson túl ne lehessen betölteni. Illetve bizonyos posztokon az újraválaszthatóságot is ki kell zárni.

Harmadszorra a társadalmi részvételt alapjogosítanánk - az állampolgárok beleszólási jogát le kell cövekelni az alkotmány szövegében. A társadalmi részvételnek a pozícióit - például a jogalkotási folyamatban - meg kell teremteni. Ugyanígy rögzítenénk a jövő nemzedékének jogait, és nem pusztán az egészséges környezethez való joggal, amely jelenleg is szerepel az alkotmányban. Érdemes lenneúgy átdolgozni a szociális jogok rendszerét is,hogy az emberi méltóság megőrzéséhez szükséges létfeltételek kikényszeríthetőek legyenek.

Mi a párt véleménye a köztársasági elnök hatalmáról? Erősíteni kellene, gyengíteni, vagy jó úgy, ahogy van?

A köztársasági elnöki jogkört is fenntartani, illetve karbantartani kell. Ugyanakkor az nyilvánvalóan nem illik bele, amire vannak jobboldali törekvések, vagyis hogy egy tekintély-elvű fél-prezidenciális rendszer jöjjön létre. Amikor a fundamentumok védelméről beszélek, arról is beszélek, hogy nem szabad elmenni ilyen irányba. Önmagában az, ha közvetlenül választanák a köztársasági elnököt, erősítené a beleszólást, és az államfő pozícióját is a kormányzattal szemben - de nem jelentene elmozdulást egy fél-prezidenciális rendszer felé.

Szintén elképzelhetőnek tartunk olyan hatáskör-bővítéseket, amik igazából arra alkalmasak, hogy az államfő hatékony tudja kiegyensúlyozni a kormányfő jelenlegi túlhatalmát. Például ha rendszeresen leszavaznak egy minisztert, akkor nyíljon mozgástere az elnöknek az ügyben. Nem arra gondolunk, hogy az elnök átvenne kormányzati funkciókat, hanem hogy képes legyen hatást gyakorolni a Parlamentre, és legyen képes segíteni a munkáját a kialakult helyzetben.

Szerintünk egy jó irány az, amit Sólyom László kialakított a jelölési gyakorlata során - vagyis hogy próbálja távol tartani a politikát. Ám vannak olyan helyzetek bizonyos elviekben független tisztségek megválasztásánál, amikor az elnöknek nincs beleszólása, és a Parlament vagy kizárólag pártpolitika szempontjából jelöl, vagy nem jelöl, amivel működőképességet befolyásolja. Ilyen esetekben - vagyis ha a politika képtelen jelöltet állítani - például lehetne adni lehetőséget a köztársasági elnöknek.

Volt egy felvetés a napokban, miszerint előregisztrációhoz kötnék a szavazást, a politikailag érdektelen szavazók kiszűrése érdekében. Mi erről a párt véleménye?

A polgárok jogegyenlőségének bármilyen megkérdőjelezése nem fér össze az LMP alapelveivel.