Bartha László ismertetése szerint az osztrák pénzintézet azután tett feljelentést, hogy utólagos ellenőrzés során kiderült: hamis okmányok alapján utalták át a különböző összegű hiteleket hét magyar állampolgárnak.

A nyomozás során kiderült: múlt év végétől a gyanúsítottak, magukat vevőnek kiadva, Kelet-Magyarországon, határmenti településeken kerestek fel eladásra felkínált ingatlanokat. Ezekről értékbecsléseket készíttettek, és a dokumentumokat hamis tulajdoni lapokkal együtt benyújtották a burgenlandi bankhoz. A pénzintézet az iratok alapján egy Magyarországon működő bankba utalta a kölcsönöket, amelyeket a számlákról készpénzben vettek fel. A gyanúsítottak arra is ügyeltek, hogy az osztrák banknak a kölcsön folyósítása előtt ismételten hamis tulajdonlapot nyújtsanak be, amelyen már szerepelt a jelzálogjog is.

Az NNI gazdaságvédelmi nyomozói szerint a hamis tulajdoni lapokat az elkövetők arra is felhasználták, hogy az érintett ingatlanokba bejelentkezzenek, így lakcímkártyával is igazolni tudták, hogy ott laknak.

A rendőrök szeptemberben egy időben tíz helyen tartottak házkutatást azoknak a férfiaknak az ismert tartózkodási helyén, akik a szerződéseket megkötötték, illetve a pénzt felvették. Az eljárás során eddig tíz középkorú férfit gyanúsítottak meg különböző bűncselekményekkel, többek között csalással, köz- és magánokirat-hamisítással.

Három férfit a bíróság előzetes letartóztatásba helyezett. Egy gyanúsított szökésben van, ellene körözést adtak ki.

Azokat, akiknek az ingatlanjait felhasználták a csaláshoz, tanúként hallgatták meg. Mivel tényleges bejegyzések nem történtek, az ingatlanokra valójában nem kerültek rá a jelzálogjogok, csak a hamis tulajdoni lapokra. Az igazi ingatlantulajdonosok a rendőröknek elmondták: a gyanúsítottak komoly vevőként jelentkeztek náluk, majd egyszer csak eltűntek. Több tanú beszámolt arról is, hogy akkor vált számukra gyanússá a történet, amikor hivatalos és banki levelek kezdtek érkezni a címükre, de a címzettek nem ők, hanem a korábbi érdeklődők voltak.

A gyanúsítottak a nyomozók szerint a társadalom perifériáján élő, bűnözői életmódot folytató férfiak, és nem ők tették zsebre az egymillió eurót, hanem - különböző mértékű anyagi ellenszolgáltatás fejében - csupán felhasználták őket a kölcsönök felvételéhez.