„A Jobbik készen áll a kormányzásra!”

Ami várható

A párt, négy szaktekintély részvételével egy villám-sajtótájékoztatón vázolta mind a Jobbik, mind a jelenlegi konferencia terveit. Az EP-választások eredményeit tekintve Magyarország harmadik legnagyobb, jelenleg nem parlamenti pártja most vasárnaptól kezdve négy szakmai kongresszust fog tartani, amelyben az ország összes problémájára igyekszenek olyan megoldást találni, amelyet nem a politika, hanem egy szakember-gárda diktál – ezzel eloszlatva az összes olyan vádat, amely a párt állítólagos szakember-hiányát sérelmezte. Ezek a mostani rendvédelmi konferencia, valamint az elkövetkező ifjúsági és népesedési, majd az egészségügyi, végül pedig a gazdasági konferencia.

Ezek alapján pedig „a Jobbik készen áll a kormányzásra!” – legalábbis a sajtótájékoztató vezetőjének állítása szerint. Ezt a tervezett négy – és a szóvivő által valószínűsített további, előre el nem tervezett pár – konferencia lezajlása és összegzése után a párt egy bárki által megtekinthető pártprogrammal kívánja alátámasztani, január 16-i dátummal. A szóvivő külön hangsúlyozta, hogy a párt képviselői márt most több száz kabinetben vannak jelen – külsősként és belsősként egyaránt – így a szakmaiságból eddig sem volt hiány.

A jelenlegi, „építő jellegű” konferencia elsődleges célja a rendőrség megbecsülésének és tekintélyének visszaállítása, valamint a bűnüldözésben való paradigmaváltás útirányénak bemutatása. Ebben négy szaktekintély egy-egy előadással lesz az összegyűltek segítségére: Osvát László nyugalmazott rendőrezredes, Szima Judit a Tettrekész Magyar Rendőrök Szakszervezetének főtitkára, Kincs István az Őrmester Zrt. vezérigazgatója, és Kiss Róbert, az Új Magyar Gárda Mozgalom főkapitánya.

Apu, kezdődik!

Kicsivel több mint 100 ember gyűlt össze egy hangulatos, régi magyar időket idéző teremben. „Nem feltétlenül ez a legnagyobb problémája Magyarországnak, de amíg ezt nem oldjuk meg, addig többihez sem foghatunk hozzá” – hangzik el a vezérelv pontban 11-kor. „Rendet kell tenni.”- nyomatékosítják, majd átadják a szót, a már a sajtótájékoztatót is irányító levezetőelnöknek, Kárpáti Dánielnek, majd elhangzik tőle némi privatizáció-, IMF- és külföldi tőke-ellenes szólam.

Tőle Osváthoz kerül a mikrofon, és elkezdi életpályának vázolását, amiből az derült ki, hogy azért hagyta ott 2004-ben a rendőrséget, mert minden új főkapitány önkényes alapon, a szakmaiságot mellőzve szervezte át a rendőrséget. Majd vázolja a Jobbikkal való találkozását, és kissé mélyebben belemegy rendőrség múltjának boncolgatásába, és bírálja egyes tüntetések feloszlatását is. „Ütőképes, szakmailag jól felszerelt, megfelelő szakembergárdával ellátott, politikailag semleges rendőrség létrehozása a cél. (…) Ha egy társadalmilag elfogadott rendőrség lenne, akkor talán az ország is helyreállna.” Szakmáját tekintve nagyon fontosnak nevezte a személyi kiválasztást, és bajnak nevezte a honvédség megszüntetését – „mivel a rendre és fegyelemre való nevelés is megszűnt” – de nem indítaná azt újra.

„A lényeg az, hogy a rendőr tudjon intézkedni, kapcsolatot létesíteni” – és így jó benyomást gyakoroljon, ami tömegessé válva később megbecsülésbe csap át. Fontosnak nevezete az informátorok meglétét, és ezáltal a társadalom bevonását a bűnüldözésbe, a sajtóval való jó, nyílt kapcsolatot, valamint azt, hogy a rendőrség átérezze az emberek problémáit. „Ha ez mind így lenne, akkor a rendőrség visszaszerezhetné a társdadalom bizalmát. Semmi mást nem akarunk, mint rendet és biztonságot!”

Jön a gárda!

Kiss Róbert főkapitány helyett Molnár László, az Új Magyar Gárda Mozgalom szóvivője tartja meg az előadást. A gárda egyik fő feladatának nevezte a közvetítést a társadalom számára. „A problémákat úgy lehet elsősorban megállítani, hogy beszélünk róla. Azzal kezdődik az egész, hogy leszögezzük: baj van. Nem titkolódzunk, hanem szakmai párbeszédet indítunk.” Állítása szerint a rendőrség igyekszik a statisztikai adatait kozmetikázni, és erre példát is hoz: „miközben hivatalosan csökken a bűncselekmények száma, az emberek közbiztonság-érzete romlik.” „A Magyar Gárda egyik célja, hogy minden egyes kistelepülésen alapuljon egy Magyar Gárda-raj” – ez lenne az Osvát által is említett társadalmi kapcsolatok egy része a rendőrség számára. „A cél, hogy a bűnöző hamar magán érezze az igazságszolgáltatás súlyát.„

„Terjed a cigánybűnözés országszerte. Egyre több faluban leszünk kisebbségben, egyre több faluban szűnik meg a közrend” – ezért paradigmaváltás kell. Szavai szerint ahol a Gárda feltűnik, ott ők képesek kezelni a problémát, és falu örül ennek. Ráadásul beszámolója alapján a bűnözés mértéke néha a mezőgazdasági termelést is lehetetlenné teszi, mivel a gazda magának akar termelni, nem a tolvajnak. Ennek alapján szigorítani szeretnének sok meglévő jogszabályon, és a rendőrség fellépésén egyaránt. Mellékesen pedig Gyurcsányt, Draskovicsot és Bajnait kádárgyereknek nevezi.

„A közeljövőben a Gárda létre fog hozni egy olyan polgárőr-egyesületet, amely gárdistákból fog állni – a 2006-os polgárjog-törvény alapján, a bűnüldözés segítésére”. Gondolatébresztője szerint ehhez a Jobbik parlamenti jelenléte is szükséges, mint ahogy ahhoz is, hogy a Gárda kiválthassa a rendőrség egyes feladatait addig, amíg a rendőrség nem működik kellő létszámmal. Ilyen feladatok lennének a közbiztonsági kamerák figyelése, figyelő-szolgálat ellátása, objektumőrzés, helyszíni felügyelet, körözött járművek beazonosítása, valamint a rendőr szakmai irányítás alatt lévő gárdista-rendőr pár felállítása.

Molnár elbeszélése alapján a gárda a fiatalok életének a helyreterelését is ellátná: plázakultúra helyett valami mást kínálnak. Fellépnek a drog, az alkohol, a dohányzás és az AIDS terjedése ellen, és megpróbálnak felelősségre nevelni. Röviden hozzá tette még a „valódi nemzeti kormány” létrehozásának tervét, ami természetesen nemzeti őrséggel is járna.
@@

Biztonsági cégek szerepe

Kincs röviden bemutatta az őrmester majd 20 éves történetét. Beszámolt a szakmáról, ahol hatalmas a konkurenciaharc, és nem túl magad a szakma megítélése, jórészt a volt rendőrök és ügynökök szerepe miatt – ami elvileg náluk nincs. Állítása szerint munka igen nehéz – egy áruházban akár 500 elfogás is történik naponta – ráadásul az árharc miatt a munkabér is vagy kevés, vagy fekete. Egyik fontos javaslata a kézpénzforgalom csökkentése – hisz ekképp a feketegazdaság is csökkenne, és a pénzforgalom is gyorsulna, aminek hatására pedig a gazdaság is így tenne. Valamint kézpénzforgalmat őrizni is kell, ami szintén pénz. Amerikai példát hoz fel, ahol alig van készpénz-alapú kiszolgálás a bankokban.

Tettrekészek

Szima is a múlt boncolgatásával kezdte a rendőrség szempontjából. Véleménye szerint a rendszerváltás hajnalán romlott el az egész, hisz túl sok maradt a régi rendszerből, és a negatív „káder-befolyás” mértéke miatt elveszett a szakmaiság. Elmondása szerint a rendőri tekintély hiánya, és fizetés mértékének drámai csökkenése miatt egyre kevesebben akarnak rendőrök lenni – így a megfelelő emberek kiválasztása is lehetetlenné vált, ami csak tovább gyűrűzi a negatív folyamatot. Bírálja a leszerelt rendőrök szakértőként való visszavevésének gyakorlatát, valamint a magas rangú tisztek befolyásosságának. Felvázolt javaslatai szerint a kinevezéseket és leváltásokat sokkal szélesebb körű szakmai egyetértésben kellene levezetni, és a rendőrséget sokkal közvetlenebb, főleg államfői irányítás alá kellene helyezni.

Indítványozza a rendőrségi intézkedések „durvítását” – például a fegyverhasználat bővítését – és a rendőri fizetések megnövelését, amivel egybekötve a szakmai kiválasztást is meg lehetne szigorítani, mivel lenne miből válogatni. Ostorozza a rendőri vezetők végkielégítését, és vállalhatatlan vezetői tettek szankcióijainak hiányát. Javasolja a fegyveri mezőőri szolgálat helyreállítását, amibe nyugalmazott rendőröket is be lehetne vonni. Hangsúlyozza a rendőrség politikától független, szakmai helyreállítását – amihez politika konszenzus lenne helyénvaló. Szorgalmazza a Gárda és a rendőrség viszonyának helyreállítását, és a Csendőrség bevezetését is – de azt kizárólag körültekintő előzetes elemzés előtt. Indokként elsősorban azt hozza fel, hogy a kriminalisztikai adatok terén a csendőrség működésekor Magyarország az élen járt, pozitív értelemben.

Ebédszünet.

Beszélgessünk!

Az esemény egy kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, amelynek témája a csendőrség volt. Dr Molnár József büntetőjogász, a Zrínyi Miklós egyetem volt oktatója elmondta, hogy a csendőrséget 64 év működése során háromszor oszlatták fel és alakították meg, de hatékonysága mindmáig példátlan volt. „Irgalmatlan nagy pofont tudtak adni, de volt közbiztonság. Aratáskor felszereléseket kinn lehetett hagyni a mezőn, mert ők ott járőröztek”. Azt is elárulja, hogy közbiztonsági szolgálatra rendelt katonai őrtest volt a csendőrség, nem félkatonai szervezet – tagjait a honvédségtől, csak a kitűnő eredményekkel vették át. „A csendőrségnek nyomozási és közlekedési alosztályai is voltak – és soha nem ütköztek az akkori rendőrséggel.” Ennek Molnár szerint az volt az oka, hogy a csendőrség vidéki erő volt (katonai jogokkal), míg rendőrség városi. Azt is hozzáteszi, hogy kimagasló nyomozati eredményt értek el akkortájt, aminek az oka az állandó képzés és továbbképzés volt.

A további felszólalók – köztük Moldován Péter az Új Magyar Gárda Mozgalom országos parancsnoka, Papp László nyugállomány alezredes és Dr. Fogarasi László szakjogász – a csendőrség struktúrájának kialakításától vitáztak. A legkonkrétabb érv szerint – amit a Jobbik Nemzetbiztonsági Bizottsága vázolt, figyelembe véve, hogy a két világháború közt 11.000 csendőrt alkalmaztak – 18.634 csendőrt alkalmaznának, kisvárosi csendőrőrsökkel, infrastruktúra ügyileg a rendőrségre támaszkodva. Egyesek a rendőrségi kiegészítésként alkalmaznának a csendőrséget, mások maradnának a régi, katonai alapnál. Ez utóbbi érvet növeli az, hogy esetleges hadkészültség idején a 24.000-es katonaságot a csendőrség bevonásával szinte a duplájára lehetne növelni.

Annyi biztos, hogy a mai feltételek szerint jogi átalakítások sora lenne szükséges a csendőrség alapjainak letételéhez, legfőképp 2/3-os törvényekkel – de megjegyzik azt is, hogy 50 százalékos törvényekkel is lehetne bíbelődni, igaz közel se annyira hatékonyan.
Vita folyt a 20.000 forintos bűncselekményt és szabálysértést elválasztó határról is, amely szerint át kéne venni az ehhez kapcsolódó, a tett tényét vizsgáló, szintén nyugati eljárási módszert.

Kérdések, zárszó

A kerekasztal után kétperces kérdéseké és felszólalásoké lett a terep, amelyből az első a magyar ítélethozatal „operettbe illő” példáira követelt megoldást, a második a nemzetgyalázási törvényt hozná vissza, valamint a környezetszennyezést is – svájci módszer szerint – keményen büntetné. A következő azt kritizálta, hogy nem csak átnevezésre van szükség, hanem tényleges átalakításra – de elhangzott a magyar vagyon védelembe vétele is. A Morvai Krisztina által közbeszédbe vezetett magunkfajták is elhangzott, ugyanúgy, ahogy az attól való félelem, hogy a magyar rendőrség presztízsének helyreállítása „rettentő sok időt” fog igénybe venni. Felvetették a rendőrség a csendőrség közti átjárást – még akkor is, ha az utóbbi katonai alapokon nyugodna. Azt is kifogásolták, hogy nem volt a kerekasztalnál volt csendőr nem ült.

A beszédeket a problémák nyílt megvitatása és az általános megoldáskeresés, valamint az egymáshoz való közeledés jellemezte, ami egy politikai célból összehívott szakmai konferencián ha nem is csoda, de üdítő kivétel. Ha Jobbik a többi párttal szemben is így viselkedne, akkor akár a tíz százalék árnyékából is kirepülhetne.