Égből pottyant mese az önkormányzati reform?

Nos túlzás lenne azt állítani, hogy ma már minden világos, mindenesetre tény: az Origónak adott hétfői interjújában a miniszterelnök már-már szokatlanul bőven beszélt az önkormányzati reformmal kapcsolatos elképzeléseiről. (Igaz, meg is szenvedett érte a kollega… – a szerk.) Kiderült például, hogy a miniszterek és az állami vállalatok vezetői után az önkormányzati képviselők és az önkormányzati cégek főnökeinek is laposodik a pénztárcája. „…Az nem lehet, hogy a nyugdíjasoktól és a köztisztviselőktől elveszünk, de az önkormányzati képviselők tiszteletdíja és az önkormányzati cégek vezetőinek bére nem csökken.” – nyilatkozott szó szerint Bajnai Gordon.

(Le)rázós válaszok

Ezzel a válasszal persze még egy általános iskolai diáklap újságíróját is bajosan lehetne lerázni, s következett is a „rájátszás”: összejöhet-e csupán egy kis fizetéslefaragásból 120 milliárd forint? A kormányfő készséggel ismerte el, hogy „nem, ez csak egy kis részét adja ki”. Mármint a százhúsz milliárdnak. Bajnai később azt pedzegette, hogy meg kell nézni, lehet-e csökkenteni az önkormányzati feladatok számát, ezzel párhuzamosan pedig nagyobb önállóságot adni a nekik járó pénzek elosztásában. Az önkormányzatokat érintő kérdésre válaszolva a miniszterelnök azon kijelentése érdekes még, amely arról szól, hogy szeretné, ha annak következtében egy iskolát sem zárnának be, amire most készülnek, de azt egyébként helyes folyamatnak tartja, hogy komolyabb integráció menjen végbe.

 Fűnyíró eltéve

Az pedig már egy keddi konkrétum, hogy a miniszterelnök Debrecenben Kósa Lajossal való megbeszélése után bejelentette: a jövő évi válságköltségvetés miatt az önkormányzatoknak is meg kell húzniuk a nadrágszíjat, de a kormány nem fog nekiállni fűnyíróelvszerűen kaszabolni.

Eddig Bajnai Gordon napvilágot látott elképzeléseiről, most pedig következzenek a HírExtra által megszólaltatott polgármesterek, önkormányzati vezetők. Elsőként Gémesi Györgyöt, Gödöllő első emberét, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökét faggatjuk a települési reform lehetséges irányairól.

Gémesi inkább matekozik

Szembesülve Bajnai Gordon azon elképzelésével, miszerint az önkormányzati képviselők, illetve az önkormányzati cég vezetőinek bérén lehetne megtakarítani, Gémesi fejszámolásba kezd. Abból indul ki, hogy az önkormányzati képviselők tiszteletdíja ma Magyarországon úgy bruttó tizenöt milliárd forint. Ez szerinte – a képviselők számát figyelembe véve – átlag 26 ezer forintot jelent. Ha ezt megfelezzük (megtakarítás céljából – a szerk.), akkor marad hét és fél milliárd forint megspórolt pénzünk, de ez még mindig bruttó összeg – mondja. Ha ebből levonjuk az adót, és minden egyebet, a végén három milliárd forintnál nagyobb megtakarításunk sehogy sem jön ki – állítja. Ennyi van ebben a javaslatban Gémesi György szerint a 120 milliárdhoz képest.

A polgármester szerint lehet elvenni pénzt a rendszerből, csak akkor el kéne venni a feladatokból is. Nem kötelező például közvilágítani – ad hirtelen felindulásból egy tippet a miniszterelnöknek, enyhe cinizmussal a hangjában. El lehet venni a közétkeztetést – morfondírozik tovább, de hozzáteszi: ilyesmit ő semmiképpen sem javasol, csupán arra szeretne rávilágítani, hogy feladatelvonás nélkül nem lehetséges csökkenteni az önkormányzatok forrásait.
@@
Ki kell fizetni, ha tetszik, ha nem!

Egyébként a feladatlista karcsúsításában sem hisz különösebben, mert mint mondja, az önkormányzati szféra legfontosabb feladata a közoktatás (ez viszi el a büdzsé 80 százalékát), márpedig azt valakinek, akár a helyhatóságoknak, akár az államnak meg kell fizetnie. Szerinte azonban az iskolák az önkormányzatok kezében vannak a legjobb helyen. Azt nem akarja megérteni senki, hogy az önkormányzati feladatcsomagnak van egy ára – mondja. Ez az ár nem csökkent az elmúlt években, hanem – köszönhetően az energiaárak emelkedésének, valamint az inflációnak – nőtt. Ezt ki kell fizetni, ha tetszik, ha nem – sommáz.

Az iskolák összevonásáról szólva Gémesi elmondja, hogy nincs mit összevonni, mert az elmúlt években már mindent integráltak, illetve bezártak a rendszerben, amit lehetett. Állítja: már réges-régen nincsenek 6-8 diákkal működő osztályok Magyarországon. A miniszterelnök azon felvetésére, hogy nagyobb önállóságot kellene adni az önkormányzatoknak a nekik járó apanázs elosztásában, Gémesi azt mondja: „Ezek csak lufik a levegőben.” Bajnai Gordon ezt pontosan tudja, mert ő volt az az önkormányzati miniszter – s ezért tisztelem is –, aki vette a fáradságot, hogy beleássa magát a helyhatóságok rendszerébe – mondja a polgármester.

Az önkormányzati rendszer véleménye szerint is sok helyen változtatásra szorul, de hangsúlyozza, hogy ez nem járna pénzmegtakarítással, csupán hatékonyabb működéssel és jobb szolgáltatásokkal.

Gyenesei: minden apró forint kell

Gyenesei István, korábbi önkormányzati miniszter, jelenleg független országgyűlési képviselő lapunknak úgy nyilatkozott: minimális tartalékot lát az önkormányzati képviselők bérösszegében. Természetesen minden apró forintra szükség lehet – tette hozzá. Miután azonban az önkormányzatoknak a tiszteletdíjak kifizetésében önállósága van, kívülről belenyúlni ebbe a rendszerbe csak kétharmados törvénymódosítással lehetséges Gyenesei szerint. (Az ex miniszter a kétharmados törvények közé sorolt 1990-es önkormányzati törvényre gondolhatott – a szerk.)

Na de akkor hol takaríthatnak meg az önkormányzatok? Egyáltalán összesepregethetnek-e 120 milliárdot? Gyenesei szerint 120 milliárd forint az összes központi költségvetési támogatás durván kilenc százaléka. (Az önkormányzatok állami dotációja az ez évi költségvetésben úgy 1340 milliárd forint – a szerk.) A képviselő ezt óriási lefaragásnak tartja, hiszen 2007-ről 2008-ra 6 százalékkal nőtt a helyhatóságok támogatási összege, most viszont kilenc százalékos csökkenéssel kellene számolniuk, arról nem is beszélve, hogy egy ötszázalékos áfa emeléssel is farkasszemet kell nézniük. Gyenesei, aki a HírExtrától tudja meg, hogy Bajnai Gordon kedden Debrecenben bejelentette, nem fűnyíróelven akarnak reformálni, azt mondta: örül, mert annak semmi értelme nem lenne.

A 120 milliárd csak aprópénz?

Gyenesei szerint ebben az 1990 óta módfelett elavult önkormányzati rendszerben 120 milliárdnál is nagyobb tartalékok is rejlenek. Mint mondja, még a minisztersége idején az ÖTM az önkormányzati szövetségekkel közösen egy 150 feladatból álló csomagot tett le a miniszterelnöki hivatal asztalára, amelyek jelen körülmények között elhanyagolhatók lennének. Kértük Gyeneseit, emeljen ki legalább egy tételt ebből a százötvenből, a képviselő azonban erre nem vállalkozott, mondván, akkor mindenki erre az egy feladatra „ugrana rá”.

Mindenesetre azt még elmondta, hogy érdemi választ nem kapott a javaslatcsomagra. Gyenesei István ma úgy látja, az önkormányzatok kellő autonómiával rendelkeznek a pénzek elosztásánál, a kérdés csak az, van-e mit elosztani. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy itt konkrét előírásokról van szó, nem pedig a Gémesi által említett feladatkörökről. Az önkormányzati rendszer reformját Gyenesi szerint politikai hovatartozás nélkül olyan össznemzeti ügyként kellene kezelni. Különben esély sincs a kétharmados önkormányzati törvény módosítására.