Kihalás szélén az orrszarvúak

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) betartásáról csütörtökön megtartott genfi találkozón bemutatott jelentés a Dél-Afrikában és Zimbabweben élő veszélyeztetett orrszarvúak vadászatának növekedéséről számol be, melynek alapvető mozgatórugója az ázsiai bűnözőcsoportok rinocéroszszarv iránti igénye.

"Az orrszarvúak helyzete kétségbeejtő" - mondta Susan Lieberman, a svájci székhelyű WWF illetékese. Míg 2000 és 2005 között havonta három orrszarvút gyilkoltak le Afrikában az állatok 18 ezres populációjából, addig mára csak Dél-Afrikában és Zimbabwében minden hónapban tizenkettő esik áldozatául az orvvadászoknak. Az Indiában és Nepálban élő 2400 rinocérosz közül január óta az előbbi országban tíz, az utóbbiban pedig legalább hét állatot öltek meg. Sok ázsiai országban a népi gyógyászat egyik alapanyagaként tekintenek a szarvakra és éppúgy felhasználják őket a különböző betegségek, mint az impotencia kezelésére, függetlenül attól, hogy a szakértők szerint semmilyen hatásuk sincsen.

Bár az orrszarvúak bármely testrészére irányuló kereskedelmet a CITES tiltja, a WWF szerint a mostani fellendülés "az elmúlt évekhez képest a legrosszabb" és halálos ítéletet jelent a még életben lévő állatok számára. Itt az ideje, hogy a kormányok "lecsapjanak a kereskedelemért felelős bűnözőkre és megfelelő támogatást nyújtsanak a rinocéroszok élőhelyéül szolgáló országok erőfeszítéseihez" - mondta Lieberman.