Az Országgyűlés mentelmi bizottságának ülésén vetődött fel, hogy az eredeti törvényjavaslattól eltérve cseréljenek fel két kifejezést. Ez pedig azt eredményezte, hogy nem az alacsonyabb alapdíj, hanem az alapdíj bizottsági tagságért és frakció-tagságért megnövelt összege, a tiszteletdíj lett az alapja a képviselők pótdíjának. Göndör István (MSZP) a törvény elfogadása után jelezte: ősszel korrigálhatja a törvényhozás a "bakit".

Seres Mária közölte: a mentelmi bizottság tagjai azt mondják, nem emlékeznek, ki tette a javaslatot, Göndör István pedig azt mondja, ez "lényegtelen". Seres Mária szerint azonban ezt igenis ki kell deríteni, ezért azt kezdeményezi Szili Katalinnál, az Országgyűlés elnökénél, hogy a házelnök engedélyezze a betekintést a mentelmi bizottság zárt ülésének jegyzőkönyvébe.



Mint mondta, "felháborító", ami a mentelmi bizottságban történt, és akik ehhez a változtatáshoz a nevüket, szavazatukat adták a bizottságban, felelősséget kell a vállalniuk a döntésért. Mint mondta, biztos abban, hogy a népszavazási kezdeményezését aláíró 600 ezer választópolgár nem azt szerette volna, hogy a képviselők többet keressenek, hanem hogy mondjanak le a kiváltságukról.

Hozzátette: a kezdeményezés célja az volt, hogy a képviselőknek el kelljen számolniuk a költségtérítéssel, az elfogadott törvény azonban nem foglalja magában az elszámolási kötelezettséget. Ráadásul - mint mondta - a törvény bevezette a választókerületi pótlékot, azonban a parlament többségének - 210 képviselőnek - nincs választókerülete, hiszen megyei vagy országos pártlistáról jutott mandátumhoz.

Seres Mária bejelentette: "szívélyes hangvételű" levélben fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab), amelyben azt kérte, hogy a testület "a népakaratot helyezze előtérbe" a pártok "ügyeskedésével" szemben, vagyis hogy megtarthassák a népszavazást.

Emlékeztetett arra: az Országgyűlés április 14-én hozott határozatot a népszavazás elrendeléséről, ezt a határozatot négy magánszemély megtámadta az Ab-nél. Az Ab eredetileg a nyári törvénykezési szünet előtt döntött volna az ügyben, hétfőn azonban nem született határozat.



Seres Mária szerint egyértelmű volt, hogy a pártok azért fogadták el múlt hétfőn a törvényt, hogy elébe menjenek a népszavazási kezdeményezésnek, vagyis hogy az Ab döntését befolyásolják. Ezért kérték azt is, hogy Sólyom László köztársasági elnök sürgősséggel hirdesse ki a jogszabályt. Az Alkotmánybíróság azonban kedden nem döntött a kérdésben, jövő hétre halasztotta a döntést, amit Seres Mária üdvözölt.

Seres Mária megjegyezte: népszavazási kérdését védelem illeti meg, a témát nem lehetett volna napirendre venni. A törvény "alkotmányosan aggályos" körülmények között született, mivel "semmilyen olyan lépés nem megengedett, ami a népszavazás folyamatát megzavarná, még az Országgyűlésnek sincs joga ehhez" - mondta.

Hozzátette: bízik abban, hogy az Ab jövő héten úgy dönt, megtartható a népszavazás. Seres Mária abban a kérdésben kezdeményezett népszavazást: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az ország­gyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?"