Ebben a tempóban az atlanti esőerdő, a Föld legfajgazdagabb ökoszisztémája 2050-re teljesen tönkre fog menni - figyelmeztetett az INPE kutatója, Flavio Jorge Ponzoni. Az erdőirtás "elszabadult", fogalmazta meg kritikáját az egyik szerző, Marcia Hirota.

Az európai hódítók ötszáz évvel ezelőtti érkezésekor még esőerdő borította az egész atlanti partvidéket. Ennek időközben már 93 százaléka megsemmisült, elsősorban a mezőgazdaság és a faipar hibájából. A környezetvédők szerint azért fenyegető ez a tendencia, mert az erdő enyhíteni tudná a globális éghajlatváltozást, továbbá Brazília 190 millió lakosából 130 millió számára víztározóként működik.

Áprilisban mintegy ötven környezetvédelmi szervezet, vállalkozás, egyetem és regionális kormány kötött megállapodást az atlanti erdő beerdősítésére - írta a Der Standard című osztrák lap online kiadása (www.derstandard.at).

Ami az Amazonas-vidéket illeti, az osztrák WWF időközben jó hírekkel tudott szolgálni. A brazíliai Amazonas-esőerdő védelmére életbe hívott ARPA-program (Amazon Region Protected Areas) egy kiértékelés szerint teljes sikernek bizonyult. Nem egészen hatéves időtartama alatt elérte céljait, sőt, nagyrészt felül is múlta azokat. Egy 110 millió dolláros alap a jövőben is gondoskodni fog az Amazonas esőerdejének maradandó védelméről.

Az ARPA-program keretén belül 2012-re 600 ezer négyzetkilométernyi egybefüggő esőerdőt szándékoznak különböző védettségi kategóriákba besorolni, hogy megóvják az erdőirtástól. A mai napig 145 ezer négyzetkilométernyi területet sikerült nemzeti parkká, ökológiai állomássá, biológiai rezervátummá kinevezni, és ezzel szigorú védelem alá helyezni.