2024. május 17. - Paszkál

Millenium: Négy megyénk ünnepli fennálásuk ezeréves évfordulóját

A megyék, a várak és püspökségek lettek azok a szervezeti egységek, amelyeket Szent István királyunk az ország egységének szilárdítására, a keresztény hit megerősítésére hozott létre.
2009. május 23. szombat 18:25 - HírExtra
Fejér, Pest, Veszprém és Zala fennállásának 1000. évfordulóját ünnepli: Szent István király 1009-ben Sólyban adott ki adománylevelet Szent Mihály veszprémi egyházának, s királyi okiratban említik Fehérvárt, Kolont, Veszprémet és Visegrádot, illetőleg a megyéiket, Fejért, Pestet, Veszprémet és Zalát (Kolon).

Mádl Ferenc több száz résztvevő jelenlétében emlékeztetett arra, hogy a vármegyék az idők során sokszor a túlzott központosítással szemben is védelmet jelentettek, de önkormányzó egységként, autonómiaként is betölthették a maguk társadalmi-politikai szerepét.

A megyerendszer mindmáig megmaradt, s lényegében egyidős az európai módon szervezett magyar államisággal - hangsúlyozta a volt államfő, aki szerint ez az "évezredes működőképesség bizonyítja életképességét". Hozzátette: bizonyítja azt is, hogy a magyar földrajzi, társadalmi és kulturális adottságokkal összenőtt, s azokat "kifejező, gazdagító szervezeti forma".

A volt köztársasági elnök rámutatott: a régiók szervezését sürgető szemlélet az Európai Unióban is a szubszidiaritás erősítésével egészül ki, vagyis azzal, hogy "a döntéseket lehetőleg ott és azoknak kell meghozniuk, ahol és akiknek az életére azok valamiképp kihatnak".

Hermann István, a Veszprém Megyei Levéltár igazgatója az ünnepségen elmondta: az ezeréves okmány eredetiben nem maradt fenn, de ismert annak IV. Béla király általi 1257. évi megerősítése. Juhász Tibor (független), Sóly polgármestere beszédében azt hangsúlyozta, hogy falujuk Szent István uralkodása óta évszázadokon át királyi kiváltságokat élvezett, s rá emlékezve minden júliusban megrendezik a Szent Kard Fesztivált.

Márfi Gyula veszprémi érsek beszédében úgy fogalmazott: "manapság törekvések vannak arra, hogy az államot és az egyházat teljesen különválasszák egymástól, s az egyházat valamiképpen kiszorítsák a társadalom peremére". Az érsek szerint az államnak és az egyháznak "rengeteg közös teendője van".

Egy állam nem lehet közömbös polgárainak a hitével és a hitből fakadó erkölcsével szemben - mondta, megjegyezve: az egyházak pedig "sokat tehetnek és tesznek is" a bűnmegelőzésért, a munkaerkölcsért és az adómorálért. Márfi Gyula szerint, ha egy állam kezd közömbössé válni a polgárai vallásával szemben, akkor előbb-utóbb közömbössé válik az egészségükkel, az oktatásukkal szemben is, sőt "magukkal a polgárokkal szemben is".

Ezt követően kezdődött a négy megye ünnepi közgyűlése. Balogh Ibolya (Fidesz), a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy Szent István királyunk műve, "a megyerendszer ezer éve működő és életképes intézmény". Emlékeztetett arra is, hogy Fejér megye a XVI. század elejéig a magyar királyok koronázási és temetkezési helye volt.

Szűcs Lajos (Fidesz), a Pest Megyei Közgyűlés elnöke utalt arra, hogy Pest megye az évszázadok során "vezérmegyévé" vált, az ország gazdasági és kulturális centruma volt. Szerinte Szent István államalapító művének méltó mementói a megyék.
Manninger Jenő (Fidesz), a Zala Megyei Közgyűlés elnöke arra emlékeztetett, hogy Zala vármegye mindig az ország egyik védőbástyája volt. Kiemelte a megye nagy szülöttjének, Deák Ferencnek, a "haza bölcsének" a nemzet történelmét alakító jelentőségét, akit sosem a becsvágy, hanem a haza szolgálata vezetett és ma is "igazi politikusi példakép".

Lasztovicza Jenő (Fidesz), a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke arra emlékezett, hogy a magyar királynékat mindig a veszprémi püspök koronázta és ő volt a kancellárjuk is. A megyében élt és annak kultúrájában, művelődésében jelentős nyomot hagyó személyiségek közt említette Batsányi Jánost, Kisfaludy Sándort, Petőfi Sándort és Jókai Mórt.

A négy megye ünnepi közgyűlése ezután határozatot fogadott el, amelyben többi között az szerepel, hogy "a megyék kialakulása egyidős a keresztény magyar állammal, s az állam mellett a megye a magyarság egyetlen intézménye, amely ezer esztendőn keresztül alkalmazkodni tudott a történelem változó kihívásaihoz és ma is fontos részét képezi államiságunknak". A megyei elnökök emlékurnát helyeztek el a sólyi Árpád-kori templom talapzatában, majd a közeli ligetben emlékfát ültettek.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Kultúra témában
Szeret színdarabokat látogatni?
Rajongok a színházért!
Amennyiben időm és pénztárcám engedi, igazán örömmel teszem!
Évente egyszer-egyszer megesik
Évek óta nem voltam színházban, de szeretnék eljutni
Évek óta nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
Soha nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását