Magyar világrekord horkolásban

Mint kiderült, csoportos horkolási rekord felállítására még nem volt példa, egyénire viszont igen: a falakat rengető horkolás csúcstartója egy dél-amerikai férfi tartja 93 decibellel, amelyet 2008-ban produkált.

A budapesti csoporthorkolás sem volt halk: több mint 90 decibelesre sikeredett. Az akció célja az volt, hogy felhívják a figyelmet az egészségre több szempontból is káros horkolásra.

A horkolás ma már népbetegségnek számít. Több millió magyart érint (a lakosság harmada horkol), és nem egyszerűen zavaró tényező - bár az sem mellékes, hogy házaspárok váltak vagy hidegültek el egymástól emiatt - de okozója lehet a súlyosabb légzéskimaradásnak, jelzése orrüregi problémáknak, túlsúlynak, keringési betegségeknek és allergiával is összefüggést mutathat - tájékoztatta az MTI munkatársát a rekord beállítást megelőzően tartott sajtótájékoztatón Terray-Horváth Attila alvásszakértő,

Azt is megállapították a szakemberek, hogy a rendszeres légzéskimaradás árt az agynak, a memóriának és elősegítheti az elbutulást. A gyermekkori rendszeres, kóros, hangos horkolással mindenképpen tanácsos orvoshoz fordulni, de felnőtteknek szintén ajánlatos, bár lehet ártalmatlan is a lóbőrhúzás.

A férfiak között négyszer több a horkoló, mint a nők körében. Utóbbiaknál a változó kor után gyakoribbá válik a horkolás, ami az ösztrogénszint módosulásával magyarázható.

A horkolás kivédhető, ha megszüntetik alapvető okait - kevesebb dohányzás, ritkább nagyivás, fogyókúra - illetve orvosolható műtéttel, enyhébb esetekben pedig bizonyos egészségügyi eszközök, például tapaszok is használnak.

Az alvás világnapja alkalmából a közelmúltban készült egy felmérés, amelynek célja az volt, hogy feltérképezze a magyar alvási szokásokat. Ebből kiderült, hogy minden harmadik magyar horkol és a megkérdezettek 70 százaléka rosszul alszik, márpedig a napközbeni fáradtság jelentősen befolyásolhatja a munkahelyi teljesítőképességet.