Kipusztul-e az emberiség?- második felvonás
Ha így folytatjuk tovább a környezetszennyezést, esetleg kitör még pár vulkán, akkor száz éven belül akkora mértékű lehet a klímaváltozás, hogy komoly veszélybe kerülhet az élővilág és az emberi faj, talán csak a csótányokat kivéve.
2009. március 3. kedd 07:19 - Pásztor Balázs
(Az első felvonás itt olvasható)
Adózzon a szennyező!
Kovács László az Európai Parlament adóbiztosa beszámolt arról a zöld adócsomagról, amely funkciója szerint a környezettudatos életvitelt próbálja a pénzügyi vonallal elősegíteni. Legfontosabbnak az intézkedések széleskörű összehangolását nevezte. A tervezet lényege hogy fizessen a szennyező, és érje meg zöldnek lenni.
Az adókulcsokat egységesen csökkentenék a környezettudatosságot és védelmet elősegítő termékeknél (energiatakarékos, készülékek, hőszigetelő anyagok stb.) de csak a beépítésnél, így nem borulna a versenypiac. Ugyanakkor az eddigi alacsonyabb adókulcsokat megemelnék azoknál a termékeknél, amik a környezetet károsítják (pl.: műtrágya).
Az is újdonságnak számít, hogy az adózás függ majd a kibocsájtott CO2 mennyiségtől, és adótámogatást kap majd, aki környezetbarát energiával működteti dolgait. Az a cég is kedvezményt kapna, amely 2020-ig 20 százalékkal csökkentené a CO2 kibocsájtását. Az adócsomag csak kiegészítené a jelenlegi EU-s szabályozást, így nem terhelne kétszeresen senkit. Az adócsomag április elsején kerül majd a törvényhozás EU-s asztalára.
Nem vagyunk víz-nagyhatalom!
Adjunk el szennyezést
Minden ország évekre lebontva elviekben egy bizonyos mennyiségű szennyezőanyagot termelhet, így próbálva arra ösztönözni a világot, hogy egy adott határt ne lépjen át. Csakhogy itt is bejön az: aki gazdag az szemetelhet, aki szegény az nem. Ugyanis a gazdag országok - főleg Amerika - eszméletlen pénzekért veszik meg kisebbek kibocsájtási határait (vagyis fizetnek azért, hogy valaki kevesebbet szennyezhessen, de ezért ők többet). Kicsit bizarr, nem?
Katona Kálmán képviselő úr szót emelt az ellen, hogy civilek nincsenek a szónokok soraiban (erről lejjebb) és kijelentette, hogy országunk kicsi, így mi túl sokat nem tudunk tenni a földért. Épp ezért globális változtatások helyett legfőképp a szemléletváltozásra kellene koncentrálni. Kifejtette, hogy nem vagyunk víznagyhatalom, de jelenlegi földalatti vízforrásaink jó részének védelmét már biztosítottuk (igaz, a maradék védelméhez hozzá sem kezdtünk pénzhiány miatt).
Aggályát fejezte ki azért is, hogy nincs egységes vízközmű törvény, így a csatornázási és egyéb díjakat minden önkormányzat maga szabályozza, ami komoly visszásságok forrása lehet (a tervezet évek óta Parlament előtt van, de nem érti, miért nem kezdtek vele még semmit).
„Ezen konferencián mindenki jövőidőben beszél, pedig azonnali változtatások kellenének” - fogalmazott. Véleménye szerint létfontosságú a termőföldek megőrzése, az aszályproblémák sürgős orvoslása, és minél előbb ösztönözni kéne az építőipart az energiatakarékos építkezés prioritásnak növelésére (a jelenlegi igen pazarló).
Bírálta az összes eddigi kormányt, mivel az országban nincs közlekedéstervezés, valamint azt a konkrét kormányzati döntést, ami miatt 15 milliós kerékpárút-fejlesztés hiúsult meg. Kifogásolta a CO2 kvóta titkosított eladási körülményeit, és hogy az ebből származó pénzt nem környezetvédelemre fordítják.
Valahogy így kellene ezt csinálni...
Herczog Edit EP képviselő roppant interaktív eszközökkel, képekkel, érthető ábrákkal és kifejezetten izgalmas módon beszélt a „zöldség” politikai megítéléséről - ha minden politikus így tartana beszédeket és az előadásokat, akkor talán nem tartana a szakma megítélése ott, ahol jelenleg.
„A politikusok félelme, hogy nem akarnak politikai hullák lenni” - kezdte, utalva ezzel arra, hogy nagyon ritkán támogatnak olyan döntéseket, amik bár hasznosak lennének, de népszerűtlenek. Kifejtette, hogy az energiafelhasználás és ezzel a világ gyökeresen átalakult, folyamatos ellátást igényel, aminek lehetnek visszásságai (Robinson sem érne sokat egy pendrájvval a lakatlan szigeten).
Kifejtette a K+F fontosságát, és azt az elgondolást, hogy a politika - és a civil szervezetek - elsődleges célja az lenne, hogy megismertessék az emberekkel a környezettudatos életvitelt, majd rávilágítsanak annak fontosságára. Az EU-nak 2 milliárd euró kellene ezen céljainak megvalósítására.
