Az odafigyelés persze nem csak azt jelenti, hogy nem mer az ember egy atyai/anyai sallert adni a kölöknek. Az ugyanis normális dolog, bárki bármit is mond. Az viszont nem normális, ha valaki non-stop engedi tv-zni a gyerekét. Azt mondják, hogy a reklámokkal, meg amúgy a TV-zéssel csak csínján kell bánni, mert sok baromságot hall az ember fia/lánya.
Nohát.
Addig, amíg egy átlagos családban van egy, esetleg két gyerek, addig Gerendás Péteréknél kilenc (9) van. Szuper, gratulálunk. Ebből fakadóan érthető az aggodalom: azon szörnyülködik Gerendás, hogy „eszméletlen, milyen műsorok vannak a televízióban”, meg hogy „nagyon sok mindent betiltanék”. Tiszteljük Gerendás bátorságát, amennyiben ezt egy politikus mondta volna, most karóba húzva lenne kitűzve a vár fokára.
Úgyhogy tessék példát venni a sztárokról. Gregor Bernadett szerint lehetetlen kiszűrni a kedvezőtlen hatású reklámokat, és Geszler Dorottya is pedig reméli, hogy 13 éves lánya kinőtte már azt a korszakát, amikor hitt a csábító reklámokban.
Tehát.
Tessék jól vigyázni a gyerekre, nem kell állandóan a TV előtt ülnie, mert az rossz. Élünk a gyanúperrel, hogy a teljes szabadságot még azok sem engedik a gyereküknek, akik egyébként erről papolnak naphosszat.
