2017. május 27. - Hella

Obama viszi háborúba a világot?

Komoly döntést kell meghoznia a frissen beiktatott amerikai elnöknek. Barack Obama el kell döntse bezárja-e az Egyesült Államok kapuit és olyan törvényt fogad el, ami a belső piacokat előtérbe helyezi vagy marad a globalizmus híve? A tét nagy. Legutóbb a
2009. február 4. szerda 07:29 - Pénzes Dávid
Miközben a világ vezetői a protekcionizmus elvetéséről beszélnek, az Egyesült Államok kongresszusa éppen ezt készül bevezetni. Hogy értsük: a protekcionizmus egyfajta nemzetgazdasági védelem. Célja, hogy az ország rosszul teljesítő gazdaságát megvédje a külföldi áruktól, szolgáltatásoktól, esetleg a tőzsdék és általában a globális pénzügyi rendszer hatásaitól.



Buy American
A képviselőház által elfogadott változat megtiltja, hogy a szövetségi ösztönző csomagból olyan építkezést, módosítást, karbantartást finanszírozzanak, amelynek során nem amerikai gyártmányú vasat vagy acélt használnak fel. A szenátus elé került törvényjavaslat ennél szigorúbb: nemcsak a vas és acél, hanem minden felhasznált iparcikk tekintetében előírja, hogy amerikai gyártmányú legyen. Repülőterek, közutak, hidak, csatornák, gátak, vezetékek, vasútvonalak, közlekedési hálózatok, alagutak, kikötők építéséről és átalakításáról egyaránt szó van. Kivételt jelenthet az előírás érvényesítésére például, ha nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű vagy minőségű amerikai termék, vagy pedig az amerikai gyártmányú cikkek felhasználása több mint 25 százalékkal megnövelné a projekt költségeit.
A kongresszus úgy ítélte meg, hogy a gazdasági válság meghozta az idejét a drasztikus lépéseknek is. Ezért törvényjavaslatukban előírják, hogy az USA-ban kezdődő nagy állami beruházásokhoz, mostantól kizárólag amerikai alapanyagot használhatnak fel.

A Buy American irányelv (Vásárolj Amerikait!) több országban is agyvízforrasztóként hatott. Kanada mellett az Európai Unióra is: ahogy meghallotta, begőzölt és kiáltozni kezdett. Az EU és Kanada úgy érzi, hogy ez a lépés felesleges és káros lenne. Mint mondják, ez sértené az Egyesült Államok vezető szerepét.

A helyzet persze logikusan végiggondolható. Az USA a világ legnagyobb megrendelője, vagy ha tetszik vásárlója. Mivel ott meg van rá a pénz. Azaz csak volt. A gazdasági válság legfontosabb következménye, hogy hatalmas pénzek „tűntek el” a világ monetáris rendszeréből. Ezért kénytelen most az Obama kormányzat 816 milliárd dolláros ösztönző csomagot elfogadni, vagyis belepumpálni a gazdaságba. Mégis, még mindig ők a nagy vásárlók. Ha a megmaradt pénzüket is kivonják a világpiacról, akkor sok ország kényelmetlen helyzetbe kerülhet.

Egyfelől

Elbukja a világ vezetését?
John Bruton amerikai EU-nagykövet szintén aggodalmát fejezte ki a "Vásárolj amerikai árut" elv törvénybe iktatása kapcsán. Mint fogalmazott, Barack Obama elnöknek ritka lehetősége van arra, hogy megragadja a vezető szerepet a világon, kevés elődjének volt ilyen, de ha az első nagy törvény, amelyet aláír, vélhetően sérti más országok érdekeit, akkor esélye a világ vezetésére jelentős mértékben és feleslegesen csökkenni fog.
Teljes mértékben érthető, hogy ezt az összeget bent akarják tartani az országban. Ha külföldi acélt, illetve egyéb építőanyagot használnának fel, akkor ennek egy része külföldi kasszákba vándorolna. A gazdasági válság miatt a külföldi országok így is komoly megrendelésektől esnének el. Az amerikai ötletet meghallva érthető, hogy ördögöt kiáltanak. 

Pedig a világ országai sokszor nyúlnak ehhez a módszerhez, ha túlságosan kiszolgáltatva érzik magukat a nemzetközi gazdasági folyamatoknak. Ám, mióta éppen Amerika meghirdette a világpiac teljes liberalizációjára való törekvését, azóta egyre kevesebben élnek ilyen lehetőséggel.

A klasszikus dél-amerikai protekcionizmus például kudarchoz vezetett. Kis túlzással annyira védték a gazdaságukat, hogy össze is omlott az egész. Jelenleg pedig pont az EU az egyik legkomolyabb gazdasági tömörülés, ahol ez jellemző. Az Unió saját mezőgazdaságának védelmében – ugyan egyre gyengülő – de meglévő, határozott védelmet tart fenn.

Persze ne gondoljuk, hogy a protekcionizmus maga az ördög. Az európai textilipart például nem védte semmi. Pillanatok alatt meg is szűnt a kínai dömpingáruk hatására.

Az egész vitának az ad erősen pikáns ízt, hogy Davosban éppen az Egyesült Államok volt az egyik leghangosabb szószólója a protekcionizmus elleni fellépésnek. A G20-ak el is fogadtak egy megállapodás tervezetet, melynek egyik pontja a protekcionizmus elutasítása. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy sem ezen a megállapodáson, sem az USA kongresszusának javaslatán nincs rajta Obama aláírása.

Két tűz között

Éppen ezért van nehéz helyzetben az új elnök. Míg a világ azt várja tőle, hogy a piac liberalizációja maradjon meg, a világ legnagyobb gazdaság ne zárja le kapuit és csupán új gazdasági szabályozást alkossanak, addig az amerikai nép nyilván saját céljait tartja szem előtt.

A G20-ak persze nem a levegőbe beszélnek, mikor tartanak a protekcionizmustól. Valószínűleg jól emlékeznek az 1929-es világválságra, ami után számtalan ország vezetett be szigorú védelmet saját gazdaságára. (A protekcionizmus ideológiai alapjait a nacionalizmus teremtette meg.) A következményeket tudjuk. A világválság kitermelte a maga szélsőséges irányzatait, majd háborúba sodorta az egész Földet. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy miként dönt az elnök.
Értékelésünk
Balról
Jobbról
A németországi Kiel városának egyetemén 388, százéves kort meghaladó német genetikai állományát hasonlították össze 731 fiatalabb emberével, és megállapították, hogy az idősebb csoportban igen gyakran fordult elő a FOXO3A jelű gén egyik változata. A kutatás megerősíti egy 2008. szeptemberi amerikai tanulmány eredményét, mely 3741, kilencvenöt évnél idősebb japán férfi génjeit vizsgálva ugyanerre a megállapításra jutott.

"A felfedezésnek különösen nagy a jelentősége, mert a japánok és az európaiak genetikailag viszonylag különbözőek. Most feltételezhetjük, hogy ez a gén világszerte nagy szerepet játszik a hosszú életkor elérésében" - mondta Almut Nebel kutatásvezető.

A tanulmányt az Egyesült Államok tudományos akadémiája folyóirata, a PNAS közölte online kiadásában kedden.
Az államfők, miniszterelnökök és nemzetközi szervezetek vezetőinek látogatását rendszerint az utolsó pillanatig titokban tartják Afganisztánban, ahol 2001 vége óta harcolnak az iszlám fundamentalista tálibok a kormány és a nemzetközi katonai erők ellen. Az utóbbi két évben a tálib felkelés jelentősen felerősödött annak ellenére, hogy NATO és amerikai parancsnokság alatt mintegy 70 ezer külföldi katona állomásozik az országban.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását