2024. május 19. - Ivó, Milán

A pofátlan cenzúra mocskos trükkjei

Legyünk tisztában vele: a közszolgálati médiát a mi pénzünkből működtetik. Valamint azzal, hogy a közszolgálati média nem csupán az országos médiákat takarja. Jelenti a helyi közszolgálati médiumokat is: újságot, rádiót, tévét és online hírközlést. Végül
2009. január 27. kedd 13:09 - Pénzes Dávid
A Csepel újság és a csepel.hu már régóta kemény harcot folytat a legcenzúráltabb médium elnevezésért. E két kiadvány magasról tesz a sajtószabadságra, az elfogulatlan tájékoztatásra és magára a közszolgálatiságra. Ezzel pedig a demokrácia alapelveit tiporja sárba. A két lap nem szolgál mást, mint Csepel szocialista vezetésű önkormányzatát. Semmi nem jelenhet meg benne, ami a akárcsak érintőlegesen is bírálná a Tóth Mihály vezette kerületet.

A MUOSZ állásfoglalása
Az országban sok száz helyi lap, rádió- és televízióállomás működik, döntő többségükben közpénzen. A nyilvánosság hatalmi manipulálása ebben a szférában a közszolgálati rádiót és televíziót érintő kísérleteknél lényegesen durvább és gátlástalanabb, mert míg azok ellenállásba is ütköző kísérletek, a helyi lapok, rádiók, televíziók és újabban internetes portálok – ma már tudomásul vett gyakorlatként – többnyire az önkormányzati testületek túlsúlyos oldalának, jellemzően a polgármesternek rendelt propagandaeszközök. Egy magántulajdonosnak lehetősége van tulajdonával rendelkezni, de a közpénzzel finanszírozott média közszolgálati feladatot kell, hogy ellásson, pártatlanul kell a nyilvánosságot szolgálnia. (Részlet a 2008 márciusában kiadott közleményből)
A legutóbbi eset különösen kellemetlen. Az újság nem volt hajlandó közölni a csepeli kettős gyilkosság utáni részvétnyilvánításokat, amiket más pártok jegyeztek. Ezek után az olvasók azt észlelhették, hogy kizárólag az MSZP és a Centrum Párt nyilvánított részvétet az áldozatok hozzátartozóinak (holott minden párt eljuttatta a maga szövegét a szerkesztőségnek). Ez a viselkedés már nemcsak cenzúrát valósít meg, de az alapvető erkölcsi normákat rúgja fel.

Így megy ez

Udvarhelyi András, aki korábban a Csepel újság munkatársa volt, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MUOSZ) lapjának, az Emasa-nak így nyilatkozott a cenzúráról: „Én sem hittem a saját szememnek, amikor láttam, hogy Bárány Tibor, a lap főszerkesztője minden hétfőn, amikor elkészülnek az első levonatok, berakja őket a táskájába és elviszi őket Polgár Györgynek, a csepeli polgármester főtanácsadójának. Nem egyszer előfordult, hogy ezután kihúzattak, vagy megkurtítottak olyan cikkeket, amelyeket politikailag károsnak ítéltek.”

Természetesen nem csak a szocialisták háza táján bukkanhatunk érdekességekre. A Kecskeméti Lapok például egyértelműen a fideszes vezetésű város arcátlan öndicséretéről szól. Az MSZP-s vélemények sosem kapnak helyt a lapban, eközben viszont folyamatosan sározza a kormány politikáját. A példákat természetesen hosszan lehetne folytatni. A helyzet visszásságára mi sem jellemzőbb, hogy ezek a lapok négyévente színt váltanak.



Agymosás

Legalábbis akkor, ha az önkormányzati választásokon más párt polgármestere nyer, akkor a teljes helyi médiát saját pártjának a képére formálja. Az újságírókat, szerkesztőket, főszerkesztőket, akik túlságosan is az ellentábor hívei, az új városvezér az első munkanapján rúgatja ki. Akik formálhatóak (mondjuk ki: gerinctelenek), azok némi fejmosás után maradhatnak.

Ezt a módszert a legutóbbi önkormányzati választáson a nyitottabb szeműek szerte az országban megcsodálhatták. A Fidesz számtalan önkormányzatban nyert, amikben azelőtt kormánypárti politikus volt a vezető. A tisztogatások rögtön meg is kezdődtek. Tudva a média szemléletformáló szerepét és befolyási erejét ezek a cselekmények érthetőek… csak elfogadhatatlanok.

Felmérni sem tudjuk

A MUOSZ becslése szerint Magyarországon mintegy 2500 helyi médium lehet. Hogy ezek hány százalékánál kap szerepet a tárgyilagosság és a cenzúra mentesség, nem tudhatjuk. A MUOSZ még 2006-ban készített egy felmérést ennek feltérképezésére. Az eredmények akkor sem adtak túl sok örömre okot, de ma minden valószínűséggel még elkeserítőbb a helyzet.

A megoldást az új médiatörvény hozhatja el. Ám kétséges, hogy miként lehet ezt szabályozni, hiszen a törvényi szabályok most sem nagyon izgatják a polgármestereket: mindenféle lelkiismeret furdalás nélkül végeztetik propagandatevékenységüket a helyi adókból befolyt pénzeken. Ráadásul a médiatörvényt éppen azok fogják majd egyszer megszavazni, akiknek érdeke a további befolyás az újságok felett. És amíg a politika nem hagyja békén a médiát, addig nehéz lesz tárgyilagos közszolgálatot végezni… közpénzből.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását