Az ország nyugati határszélén, az Őrségben fekvő két kis falu Kerca és Szomoróc 1920. augusztus elsején úgy űzte el a Jugoszláv katonákat, mintha azok ott sem lettek volna. Pedig ott voltak Szomorócon közel egy évig. És minden bizonnyal maradtak volna tovább is…

Trianon

A történet természetesen a Trianoni békeszerződéshez köthető. Már az I. világháborút lezáró békekonferencia Magyarországra vonatkozó részének aláírása előtt elkezdtek marakodni a koncon a hazánkat körülvevő győztes hatalmak. Így tett Jugoszlávia (akkor még Szerb-Horvát-Szlovén Királyság) hadserege is: több mint egy évvel a diktátum aláírása előtt (1919. augusztus 12-én) megszállta Szomorócot.

Azonban az 1920. június 4-én aláírt szerződésben Szomoróc nem lett Jugoszláviához csatolva. A megszállók azonban erről nem vettek tudomást, és maradtak. Legalábbis amíg hagyták őket. Mert a Szomoróchoz közel eső Kerca magyar helyőrségének hadnagya, bizonyos Rankay József katonáival együtt augusztus elsején úgy döntött, éppen eleget voltak hazai földön a jugoszláv katonák. Tizenhét határőrrel és a hozzájuk csatlakozott kercai férfiakkal megrohamozta a szomoróci megszállókat. A meglepett jugoszlávoknak arra maradt csupán idejük, hogy eldobják fegyvereiket, majd futásnak eredjenek.



A diadal persze nem volt hosszú életű. A jugoszláv csapatok erősítést hoztak és visszafoglalták a falut. Azokat, akik részt vettek a számukra szégyenletes megfutamításban, bebörtönözték, mások elmenekültek. Az eset híre azonban eljutott a Határmegállapító Bizottsághoz. Ennek tagjai a lakosság bátorságát látva úgy döntöttek, Szomorócnak Magyarországhoz kell tartoznia. 1922. február 9-én ezért a falu végre megtérhetett az anyaország kebelére.

Nemzeti ünnep

A községben 1923-tól minden évben megünneplik február 9-ét. A lakosok számára ez a dátum jelenti az igazi nemzeti ünnepet. A Kerca és Szomoróc határán felállított emlékoszlopnál egészen addig emlékezhettek a hősökre, míg a második világháború után berendezkedő kommunista hatalom azt eltűrte. Ennek a hatalomnak esett később áldozatul az emlékoszlop. Csak egy apró harangláb maradt, melynek felirata elkerülte az elnyomó rendszer éber őreinek tekintetét. Ezen a következő látható: A jugoszláv uralom alóli felszabadulás emlékére szerezte Szomoróc község lakossága 1922. évben.

A szülőföldhöz való példamutató ragaszkodás elismerésére természetesen sor sem kerülhetett a Rákosi- vagy a Kádár-korszak alatt. A hosszas elfojtottság után a rendszerváltás hozhatott volna vigaszt, ám a jugoszláv háború kitörése további tűrésre kényszerítette a Kercaszomoriakat.

Kemény küzdelem

A legbátrabb falu cím megszerzéséért való hosszas küzdelem végül sok ember állhatatos munkájának az eredménye. A sajtó részéről Soós Kálmán, a Népszabadság lapszerkesztője tett sokat az ügyért – aki maga is kercaszomori. A politikai vonulatot V. Németh Zsolt és Bebes István Fidesz országgyűlési képviselői vitték. A szakmai hátteret Zsiga Tibor történész kutatásai adták.

2002. február 9-én a Magyarországhoz való csatlakozás 80. évfordulóján Zsiga Tibor a helyszínen foglalta össze munkája eredményét. Ez alapján kijelentette, amit a kercaszomoriak elődei tettek, arra Magyarországon egyedül csak Balassagyarmat városa vállalkozott. A nógrádi település példás bátorságáért 2005-ben megkapta a Civitas Fortissima – a Legbátrabb Város címet. A történész álláspontja szerint az akkori kercaiak és szomoróciak bátorsága és hazaszeretete méltán érdemelné ki az utókortól a Legbátrabb Község – Communitas Fortissima elismerést.

Siker

Kercaszomor 2002. februárjában rendeletet alkotott, majd a Vas Megyei Közgyűlés támogatásával a Belügyminisztérium elé terjesztette az ügyet. A minisztérium vonakodott válaszolni, így önerőből avatták fel Szervátiusz István szobrászművész alkotását, melyet a hősök emlékezetére készített. A Vas Megye Legbátrabb Községe címet ugyan megkapta Kercaszomor, de az országos elismerés még hat évig váratott magára.

A törvényhez szükséges parlamenti többséget sokáig nem sikerült megszerezni. Hosszas politikai huzavonák után a két fideszes képviselő mögé beállt a KDNP az MDF és az MSZP is. Ötpárti egyesség a liberálisok miatt nem született, de a végső szavazásnál az SZDSZ képviselői is támogatták a törvényt. 2008. október 27-én megtörtént a zárószavazás, ahol egyetlen ellenszavazattal (ez többek szerint véletlen mellényúlás volt), teljes egyetértésben fogadta el az Országgyűlés a Communitas Fortissima törvényt.


„Az országgyűlés fejet hajt Kercaszomor lakóinak, falujuk Magyarországhoz tartozása érdekében indított, 1920-as fegyveres felkelésében tanúsított bátor magatartása előtt, ezért az alábbi törvényt alkotja:

1.§ Az Országgyűlés Kercaszomor védőinek tántoríthatatlan bátorságát – örök emlékezetül –törvénybe iktatja.

2.§ Az Országgyűlés Kercaszomor községnek a „Legbátrabb Falu” (Communitas Fortissima) címet adományozza.

3.§ Kercaszomor község címere a „Communitas Fortissima” jelszóval egészül ki.

4.§ Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.