Magyarországi barokk kertművészet
Az ember ősi vágya, hogy édenkertjében éljen és ha éppen nem ott él, akkor azt lakókörnyezetében megvalósítsa - így kezdődik Fatsar Kristóf nagy formátumú könyve a régi főúri kertekről. A gazdagon illusztrált kötet bő lelőhelye a terveknek, fotóknak és ol
2008. november 5. szerda 17:19 - Hírextra
A könyvből kiderül, hogy a barokk kertművészet voltaképp egy gyűjtőszó: a mű több évszázadot ölel át, és korántsem csupán barokkos gazdagságú vagy stílusú ligeteket, parkokat mutat be, hanem puritán kolostorkerteket, kerítésfajtákat, kapukat, régi kerti bútorokat, játékokat, mint a szabadtéri mulatság fontos kellékeit, szökőkutakat, kisebb medencéket, különleges vízi architektúrákat is.
A könyv a magyar barokk kerttörténet első átfogó korpusza, a 18. századi magyar kertművészetet tekinti át, és ezzel hiánypótló. Ugyanakkor egy sajátos történelmi krónika is, számos egyházi kötődéssel: amint a szerző megállapítja, a barokk művészet kialakulásának előmozdítója az 1545-1563 közötti tridenti (trentói) zsinat volt, ahol az az álláspont alakult ki, hogy a művészetnek a katolicizmus felélesztésében komoly szerepet kell kapnia.
A mű két részre osztható: az első rész történelmi áttekintés, a másodikban pedig a konkrét kertterveket ismerteti a szerző.
Fatsar Kristóf táj- és kertépítészeti mérnök, műemléki szakmérnök. Kezdeményezésére alakult meg a budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti karán a Kertépítészeti Műemléki Szakirány, amelynek vezetője és több tárgyának alkotója.
Forrás: MTI
