Válságok

Bokros szerint háromféle válság létezik. Egyik a fiskális válság, amely esetben nem tudja finanszírozni a költségvetés hiányát az állam, bedugulnak a hitellehetőségek. Másik a bankválság, amikor leáll a hitelezés, befagy a bankközi pénzpiac. Harmadik pedig a valutaválság, amikor egy szóban forgó ország valutája elleni spekulációs támadások következtében leértékelődik a valuta.

Bankválság: nincs veszély

Magyarországra nézve a legkevésbé veszélyes a bankválság, mivel a magyarországi bankrendszer nagy tőkeerejű, jó nevű külföldi tulajdonosok kezében van. Bokros elmondta: ez alól csak a legnagyobb hazai bank kivétel, amely nincs külföldi kezekben. Így egy esetleges részvényár-csökkenés miatt nem a magyar betéteseknek kell félniük, hanem a külföldi részvénytulajdonosoknak. A műsorvezető arra nem kérdezett rá, hogy miért szerencsésebb az számunkra, amikor a külföldiek működtetnek bankot Magyarországon, s miért kevésbé szerencsés az, ha magyar kézben van egy bank.

Az OTP zuhan

Az OTP részvényeinek zuhanásával kapcsolatban Bokros elmondta: a részvényárfolyam megy föl és megy le, ettől nem kell megijedni. Az OTP esetében fontosabb, hogy mi lesz a betétek és betétesek sorsa. A betétesek viszont megnyugodhatnak, ugyanis bármilyen probléma esetén rendelkezésre áll az Országos Betétbiztosítási Alap, amelybe minden bank havonta befizet valamennyit (ami a „békeidőkre” is vonatkozik), így a betétesek pénzét meg tudják védeni.

Mindenki spekulál, csak van, aki rosszul

A spekulációról Bokros Lajos elmondta: mindenki spekulál, ezért aztán felesleges az erkölcsi felháborodás. Mindenki arra játszik, hogy nyerjen a valutapiacokon és/vagy a tőzsdéken, ez természetes. Az árfolyamok persze szélsőségesen tudnak ingadozni a spekuláció következményeként, de nem csak Magyarországon, hanem bárhol a világon.

Magyarország azért nem tudta a maastrichti kritériumokat teljesíteni, mert hiteltelen kormányzati intézkedések születtek, s feléltük a jövőnket. A pozitívan kommunikált mostani 4%-os költségvetési hiány is túl magas, ezért azzal is óvatosan kell bánni – mondta a közgazdász, majd folytatta: Magyarország az egyetlen volt szocialista ország, ahol a kritériumok közül nullát teljesítenek. Bokros szerint ezért nem kell csodálkozni azon, hogy a befektetők ezt az országot tartják a legkockázatosabbnak.

Amikor a kereslet csökken, akkor az államnak jóval nagyobb hozamokat kell ígérni az állampapírokkal kapcsolatban. Magyarország államadóssága a GDP 66%-a, ezzel Európa bajnokai vagyunk – mondta.

Inkább államcsőd mint valutaválság

Az államcsőd veszélye nagyobb mint a valutaválságé, de nem kell megijedni – mondta Bokros Lajos. A magyar költségvetés hiánya nagy, szerkezete rossz, a magánkezdeményezéseket elfolytja. Többet kellene beszélni az adóreformról, ez alatt nem feltétlen az adócsökkentést értve. A lehetséges megoldásról Bokros liberális víziója szerint többen kellene, hogy kevesebbet fizessenek, ami szerinte pozitív hatással lenne a közteherviselésre, valamint az állami költségvetés számára is. A lényeg: a lehető legtöbb embert be kell vonni az adófizetői körbe, így például a 13. havi nyugdíjat nem formálisan kellene visszavenni a nyugdíjasoktól, hanem a nyugdíjasoknak is fizetniük kellene havi 10.000 forint egészségbiztosítási járulékot.

Bokros szerint egy-egy év állami költségvetését legalább három variánsban kellene elkészíteni így például az adóreform, adócsökkentés, állami közkiadások újragondolása szempontjából kellene egy-egy variáció. A hiánycél adott, azonban a terjedelmen lehet változtatni – mondta.